Fővárosi Közgyűlés - Elfogadták a fővárosi önkormányzat 2026-os költségvetését
Belföld, 2025.12.17 22:58:47
Elfogadta a fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetését szerdán a Fővárosi Közgyűlés, amely a 2026-s büdzsében a bevételi és kiadási főösszeget 532 milliárd 498 millió 797 ezer forintban határozta meg.
A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte költségvetési javaslatot 22 igennel, 9 nem szavazat ellenében fogadta el a testület. Az előterjesztést a Fidesz-KDNP képviselői nem támogatták, Böröcz László (Fidesz-KDNP), I. kerületi polgármester és Kovács Gergely (MKKP), XII. kerületi polgármester nem volt jelen a szavazáskor.
A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 520 milliárd 498 millió 797 ezer forintban, kiadásait 523 milliárd 777 millió 89 ezer forintban állapítja meg.
Az így keletkező 3 milliárd 278 millió 291 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével finanszírozzák, a hiteltörlesztési kiadásokra 6 milliárd 94 millió 36 ezer forintot fordítanak.
A javaslatban, amely "az új esély költségvetésének" nevezi a jövő évi büdzsét, úgy fogalmaztak: "a 2026. évi költségvetés tervezete a mostani valósággal való szakítás kiindulópontja. A költségvetés készítésének pillanatában nem ismert, hogy Budapest képes lesz-e lezárni a 2025. pénzügyi évet. Ez olyan fokú bizonytalanság, amely lehetetlenné teszi a jövő tervezését. Ennek ellenére nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában " - fogalmaznak.
Az új esély egy új önkormányzati finanszírozási rendszert feltételez, amely visszaadja a települések autonómiáját. Nélkülözhetetlen alapvetése, hogy egyetlen település se lehessen nettó befizetője a központi költségvetésnek.
"A fővárosi önkormányzat 2026. évi költségvetésének összeállításakor csak azzal tudunk számolni, hogy ez az alapelv érvényesül. Ha ez nincs így, akkor tervezhetetlenné válik a holnap, és akkor nemcsak a felújítások, beruházások, a béremelés lehetetlenülnek el, hanem a napi működés is" - mutattak rá.
Az előterjesztéshez mellékelt hatásvizsgálat szerint a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatok ellátása tekintetében 2026 a korábbi évekhez hasonlóan "kritikusan nehéz évnek ígérkezik".
Az országot sújtó szociális, egészségügyi és gazdasági válságot követően jelentkező infláció következtében a kiadások emelkedésével kell számolnunk, ugyanakkor a bevételek és a szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség egyenlegéből képződő éves működési mozgástér szűkössége miatt több feladat esetében törekedtek az előző évi kiadási szint megtartására.
A nehéz anyagi helyzetet csak tovább nehezítik a kormányzat által meghozott költségvetési döntések, a szolidaritási hozzájárulás mértékének további emelése - olvasható.
A testület a javaslat elfogadásával megerősítette a főváros és az intézményeinél, gazdasági társaságainál működő szakszervezetek között létrejött kiegészítő bérmegállapodást.
A jövő évben átlagosan bruttó 8,6 százalékos lesz a béremelés a Budapest-családban, a kormányzati előrejelzés alapján 3,6 százalékos inflációval számolva. Az idei tervezett inflációnál várhatóan magasabb tényadat miatt 2026 második felében a bérmegtakarítás terhére a bértömeg további évi 0,6 százalékát fizetik ki.
Karácsony Gergely a költségvetési vitában azt mondta: reményei szerint Magyarország jogállam és a bírósági döntések ellenére nem lehet elvonni a főváros működtetéséhez szükséges forrásokat. Vagyis annak megfelelően fogalmazták meg a költségvetés tervezetét, abból indultak ki, hogy a főváros nem lehet nettó befizetője a központi költségvetésnek.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) ugyanakkor fikciónak és teljes szemfényvesztésnek nevezte a büdzsé tervezetét. Szerinte az elmúlt évek gazdálkodása alapján kiderül, hogy a város vezetői, akik Gyurcsány Ferenc korábbi emberei, folyamatosan hazudtak a budapestieknek és a magyaroknak.
Karácsony Gergelyék csalnak és számokat hamisítanak meg. Mindennek nyomán pedig ma nincs olyan ember, aki tudná, hogy mi a főváros valóságos pénzügyi helyzete - mondta és mindezért javasolták: azok a cégvezetők, akik csődbe juttatták ne kaphassanak jutalmat, illetve rendeletben határozzák meg, hogy a jövőben minden alkalommal könnyvizsgálói jelentést kell csatolni a költségvetéshez.
A politikus emlékeztetett arra is, hogy Karácsony Gergely 2019-ben 214 milliárd forint tartalékkal vette át a várost, most pedig több mint 170 milliárd forint az adóssága.
Erre reagálva Karácsony Gergely azt mondta: a gazdálkodás ellehetetlenülése miatt országszerte 30 önkormányzat mellé kellett csődbiztost kinevezni, ám a főváros mellé nem. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig az okozza, hogy a kormányzat az elmúlt években a GDP 2 százalékával megegyező összeget vont el az önkormányzatoktól, a főváros bevételei pedig reálértéken 25 százalékkal csökkentek - tette hozzá.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy az Országgyűlés előtt lévő, úgynevezett segélytörvény elfogadása esetén alapjogi sérelem érné a fővárost. A jogszabály elfogadása azt jelentené, hogy a főispán és a kormány egy szakszervezet jelzése nyomán bármikor el tudná adósítani a várost és önkényesen elvehetné a vagyonelemeit - mondta.
Szerinte a bírósági döntések alapján a költségvetésbe tervezett bevételek be fognak érkezni a város kasszájába, ezért támogatni fogják a költségvetést.
Ennek alapján, és a módosító javaslataik befogadásával a többi között megkezdődhet a Petőfi híd, a K-híd felújítása, 75-ről 100 főre emelkedhet a BKK-rendészek száma, növényházként ideiglenesen megnyitható a Biodóm, továbbá megvalósulhat a kerékpáros infrastruktúra és a hajléktalanellátás fejlesztése.
Szepesfalvy Anna (Fidesz-KDNP) azt kifogásolta: miközben csődközeli a főváros pénzügyi helyzete a brüsszeli, Jávor Benedek által vezetett kirendeltsége olyan jelentéseket ír, amelynek alapján elvonják Magyarországtól az uniós forrásokat.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt fővárosi frakcióvezetője azt mondta: Magyarországnak áprilisban olyan kormánya lesz, amely szövetségesként fog tekinteni az önkormányzatokra, így megteremti a fejlesztések lehetőségét is. Ezért javasolták, hogy a 2026-os költségvetés tartalmazzon a fejlesztésekre is forrásokat.
Szintén javasolták, hogy a főváros tegyen lépéseket a 10 milliárd forintnyi adóhátralékának behajtására, továbbá források átcsoportosítását kérték a többi között a fiatalok mentálhigiénés támogatására és az idősotthonok felújítására.
Szerinte a fideszes képviselők a főváros ellenségei és a kormány szócsöveiként viselkednek, ezért nem kívánnak reagálni a bírálatukra.
Döme Zsuzsa (MKKP) kifejezte sajnálatát, hogy a közösségi költségvetés finanszírozásának egymilliárd forintnyi forrása kikerült a költségvetésből, de ennek ellenére megszavazzák a büdzsét.
Keszthelyi Dorottya (DK) felidézte, hogy a kormányzat az elmúlt években harminc különböző bevételi forrást és jogkört vont el a fővárostól.
Erre Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált, hogy a kormány az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre Budapesten. Továbbá most is lehetőséget nyújt a kormányzat arra fővárosnak, hogy a vezetése által okozott csődből kikerüljön, ám a főpolgármester elüti a segítségre nyújtott kezet.
A költségvetési javaslathoz számos módosító javaslat érkezett a fővárosi frakcióktól, ezeket az előterjesztő Karácsony Gergely befogadta, így azokról nem kellett külön szavazni. A testületnek Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) módosító indítványáról kellett szavaznia, azt a képviselők nem támogatták.
A képviselők - 21 igennel és 10 nem szavazattal - jóváhagyták a fővárosi önkormányzat jövő évre vonatkozó folyószámla-hitelkeretét.
Az OTP-vel létrejövő szerződés szerint az önkormányzat a gazdálkodásához 2026. január 5-től március 19-ig 40 milliárd, 2026. április 1-től május 31-ig 60 milliárd, 2026. június 1-től szeptember 18-ig 80 milliárd forint folyószámla-hitelt vesz igénybe.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arról beszélt, hogy az elvonások miatt a főváros az idén is 296 napon keresztül a folyószámla-hitelkeret révén tudta finanszírozni a működését.
Ugyanakkor - mint rámutatott - ez azért nem kedvező, mert az önkormányzat kiszolgáltatott a mindenkori kamatkörnyezetnek és 2023 óta már 10 milliárd forintnyi kamatot fizettek ki. Ezt a pénzt pedig a fejlesztések előkészítésére lehetett volna fordítani.
Kiss Ambrus hangsúlyozta: abban a reményben tesz javaslatot, hogy jövőre megváltozik az önkormányzatok finanszírozása és "békén hagyják" a főváros forrásait.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Forrás: MTI
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!