Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese az 1856-ban született és 1923-ban elhunyt politikusról felállított tablók előtt megnyitóbeszédében azt mondta: nagy tudású, nyolc nyelven beszélő tudós volt. Levelező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, nagyon sok társadalmi szervezetben vállalt tagságot, de mindenekelőtt keresztényszociális szervező volt.

Kiemelte, hogy Giesswein Sándor az akkori marxista ideológiával szemben fogalmazta meg a keresztényszociális segítségnyújtás alapjait, ő hozta létre az első magyar munkásegyesületet. Szándéka szerint nem az osztályharcos ideológiára, hanem a keresztény szemléletben rejlő kiegyensúlyozottságra alapozva valósította meg a társadalmi segítségnyújtást.

Lelkipásztorként is fontos munkát végzett, és húszéves parlamenti képviselősége idején munkájában is érvényesítette a keresztény szellemiséget. Temetésén az őt búcsúztató pap úgy vélekedett: nagy embert temettek, mert sok kisember vett részt a szertartáson - idézte fel Harrach Péter.

Manninger Jenő, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere és -jelöltje hangsúlyozta, a szociális gondoskodás, az emberek jóllétével törődés alapján került Giesswein Sándor mellszobrára az a megfogalmazás, hogy a béke és a szeretet apostola volt.

(FOTÓ)