Arról, hogy a baloldali pártok az Astoriához terveztek ünnepséget, ahol 2006-ban a legsúlyosabb összecsapások voltak, úgy fogalmazott: "van az érzéketlenségnek és a politikai butaságnak olyan mércéje", amelyről korábban azt gondolta, nem ugorható meg.

Közölte: megnézi az Elkxrtuk című filmet, és mindenkinek ajánlja.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a járványügyi korlátozások miatt semmilyen daganatos megbetegedésnél nem kellett többet várni az orvosi beavatkozásra, az általános szűrővizsgálatok a kockázat miatt szüneteltek, Európában szinte mindenhol így volt.

Kiemelte: a kisvállalkozásoknak is a rezsicsökkentett ár az érvényes, a nagyobb vállalkozásokra ez már nem vonatkozik.

A gázellátásról Gulyás Gergely azt mondta: Magyarországon mind a tározókapacitás 2010 utáni bővítése, mind az oroszokkal megkötött szerződés miatt a gázellátás biztosított, és ennek az ára is a rezsicsökkentés miatt keretek közt tartható.

A reptér visszavásárlásáról szólva közölte: remélik, hogy a tranzakció a jövő év elejére lezárulhat. Hozzátette: a fejlesztések nagy része, például az oda vezető gyorsvasút, amelynek a tervei már rendelkezésre állnak, csak kormányzati pénzből valósulhatnak meg.

A médiában tervekkel megjelent zamárdi lakótelep Gulyás Gergely szerint nem valósul meg, mivel az állami testületekhez nem nyújtották még be a bemutatott terveket, és nem is kapna engedélyt. Információi szerint a helyi önkormányzat is újra összeül az ügy miatt - mondta.

Kiemelte: a klímavédelemben a szennyező fizet elvét kell érvényesíteni, a nagy cégekkel kell megfizettetni a környezetszennyezés árát, és a fogyasztókat megkímélni ettől.

A miniszter szürreálisnak ítélte az Európai Parlament (EP) döntését, hogy beperli az Európai Bíróságot (EB), mert még nem indított kötelezettségszegési eljárást például Magyarország vagy Lengyelország ellen. Hozzátette: az EP-nek semmilyen jogalapja nincs a per indítására. Megjegyezte: egy megállapodás értelmében nem indul el az eljárás addig, amíg az Európai Bíróság nem hoz döntést Lengyelország ügyében, így a saját szavát szegné meg az EB, ha mégis elindítaná azt.

Gulyás Gergely nem tart különösebben attól, hogy a lengyel állásponttal való egyetértés miatt támadás éri Magyarországot. Ha tényszerű vitát folytatunk le, akkor a lengyel alkotmánybíróság döntése ugyanazt járja körül, amelyet más tagállamok is megtettek.

Hangsúlyozta: az alkotmányos demokráciában a nem kormányzati közjogi szereplők és a kormány mandátuma eltér egymástól. A legfőbb ügyészt érintő javaslat azt teszi világossá, ha egy megbízatás kétharmados többséggel keletkezik, csak így szűnhet meg, ha pedig egy közjogi tisztségviselő lemond, helyére újat kell választani - utalt Karas Monika, a Médiatanács vezetőjének helyzetére.

A miniszter Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetőjének a 2006 őszi eseményeket vizsgáló albizottságban betöltött szerepéről "csak a legjobbakat tudja mondani" ugyanazt gondolták az akkor történtekről vagy még radikálisabbakat.

Elmondta: az inflációval számolva a garantált bérminimum jövőre több lesz, mint az átlagbér volt Gyurcsány Ferenc idején. Kitért az ápolói béremelésekre is, amelyek a 2018-as bázishoz képest emelkednek 2022-ben 32 százalékkal, ez a jelenlegi - már három korábbi lépcsőben emelt - bérhez képest 21 százalékos növekedést jelent.

A Szputnyikkal beoltott magyarok utazásáról elmondta, maga is Jansen vakcinát kapott a Szputnyik után harmadikként, és információi szerint az államok jelentős része az első Pfizert vagy Modernát is elfogadja.

A miniszter a határvédelemről szólva azt mondta: a legnagyobb segítség a kerítés, az élő erőt azonban növelni kell akkor, amikor már naponta több mint 300-400 ember próbál illegálisan belépni. Emlékeztetett: létszámemelésre már korábban is szükség volt.

Arra a felvetésre, hogy a főváros átadná a Biodóm tulajdonjogát az államnak a beruházás befejezéséért cserébe, a miniszter azt mondta: azt várják a fővárostól, fejezze be a saját beruházását. Megjegyezte: bár a kormány már kétszer adott arra pénzt, az mégsem közös projekt, hanem fővárosi beruházás.

Egy másik kérdésre beszámolt arról, hogy a napelempályázatoknál - és más támogatásoknál is - a jövőben előnyben részesítik a hátrányos helyzetű régiókat.

A makói Continental gyárral kapcsolatban elmondta: az 1300 dolgozóból 150-et készülnek leépíteni. Mivel az állami támogatásnak feltétele a munkahelyek megőrzése, megvizsgálják, tud-e a cég kötelezettséget vállalni a munkahelyek megőrzésére vagy az állami támogatáson kell-e igazítani.

A paksi bővítéssel kapcsolatban közölte: a kormány még nem döntött arról a szerb kérésről, hogy beszállnának a beruházásba.

Az állam tervezett szlovákiai földvásárlásával kapcsolatban úgy nyilatkozott: mivel Magyarország számára is fontos, hogy külföldi befektetők ott fektessenek be, ahol azt szívesen látják, Magyarország is kész ezt figyelembe venni Szlovákia esetében. Közölte: erről a két ország miniszterelnöke állapodott meg, Magyarország pedig korábban nem gondolta, hogy a terv ilyen irritációt vált majd ki.