A politikus sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a teljes karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia.

E cél teljesítése 50 ezer milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ami azt jelenti, hogy mindenkire minden évben 170 ezer forint kiadás jutna - közölte. Hozzátette: ilyen költségeket a magyar állampolgárok nem tudnak vállalni.

Gulyás Gergely kiemelte: azt is egyértelművé kell tenni, hogy atomenergia nélkül nem érhető el a klímasemlegesség célja, továbbá a szennyező fizet elvét is rögzíteni kell.

Kitért rá: hosszú távon is meghatározók a ma kezdődő uniós csúcson születő döntések, mert a bizottság új elnöke klímaügyben előremutató kezdeményezéseket tett.

Senki sem vitathatja, hogy a klímakérdés jelenleg az egyik legfontosabb kérdés Európában és a világban, az EU-nak és az unió tagállamainak mindent meg kell tenniük, hogy gazdasági, környezeti és demográfiai szempontból fenntartható legyen a földrész és a világ - mondta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország az EU 2030-ig vállalt céljaival egyetért, időarányosan teljesíti is az elvárásokat, és a karbonmentes villamosenergia részaránya 90 százalék lesz 2030-ra.

Felvetette, mennyire hiteles újabb célokat meghatározni 2050-re, amikor vannak országok, amelyek nem teljesítik az eddigi elvárásokat sem.

A miniszter elmondta: a Mátrai Erőmű abból a nemzetbiztonsági okból fontos, hogy lignittel tud működni, így teljes egészében hazai forrásból előállított energia termelésére itt van lehetőség.

Nem lehet kettős mérce abban a kérdésben sem, hogy milyen formában zajlik a Magyarországgal szembeni, 7-es cikk szerinti eljárás - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető kifogásolta, hogy a sajtóban megjelent kiszivárogtatások szerint a magyar kormány ellenezte, hogy a meghallgatás nyilvános legyen. Ezzel szemben a kormány érdeke mindig is a legnagyobb nyilvánosság volt - jelentette ki.

Emlékeztetett: az első meghallgatást követően a Twitteren keresztül értesültek arról, hogy annak jegyzőkönyve nyilvánosságra került, miután a főtitkárság egy magánszemélynek - egy a CEU-n oktató vendégprofesszornak - kiadta, és ő nyilvánosságra hozta. Ezt akkor kifogásolták, mert az ilyen dokumentumoknak van egy egyeztetési fázisa, amelyben a tagállam észrevételt tehet, és ennek határidejét sem várta meg a főtitkárság - közölte. Hozzáfűzte: még a finn soros uniós elnökség is azt jelezte, hogy nem volt erről tudomása.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: ezt követően számon kérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása - amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni -, és az uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti.

Kijelentette: a kormány továbbra is nyitott az együttműködésre, de el kell dönteni, hogy milyen formában zajlanak az eljárások, meg kell határozni, nyilvános vagy zárt-e egy ülés.

Kérdésre közölte: Kovács Zoltánt is megilleti a szólásszabadság, "nyilván nem magánemberként" volt jelen a meghallgatáson.

Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben.

A miniszter közölte: továbbra sem látják a jogi értelmét az eljárásnak, Magyarország és Lengyelország ellen boszorkányüldözés zajlik, ellentmondva az uniós szerződéseknek. A tagállamok egy része politikai okokból azt gondolja, hogy indokolt fellépni Magyarország ellen, de amikor felteszik a kérdéseiket, nyilvánvaló, hogy minimális felkészültség nélkül teszik fel azokat - vélekedett.

Megjegyezte: az EU bővítésének jelenlegi helyzete egész Európa kudarca, az uniónak reális perspektívát kell kínálnia az érintett országoknak.

Egy arra vonatkozó hírre, hogy a honvédség gépei távoli célpontokra repültek, a tárcavezető közölte: különböző eseményekre utaztak a gépekkel, például Dubajba egy kiber-együttműködésről szóló tárgyalásra, az Egyesült Államokba pedig egy fegyverkiállításra.

Kérdésre kitért rá: az antiszemitizmus sokkal komolyabb probléma Nyugat-Európában, mint a mi térségünkben, ezért indokolt, ha nyugat-európai politikusok foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az elhibázott bevándorláspolitika is az oka annak, hogy olyan problémákkal szembesülnek Nyugat-Európában, mint amilyenekkel korábban nem - vélekedett.

(FOTÓ)