A szmog, amit füstködként is emlegetnek, elsősorban légúti panaszokat okoz, de a szemünket sem kíméli. A füst és köd szavak összeolvadása nem véletlen, hiszen a ködös, rossz látási viszonyokat eredményező dolog valójában olyan légszennyezés, amely a nitrogén-dioxid, a króm, a kén-dioxid, az ózon, a szén-monoxid és az egyéb, levegőben eloszló finom szemcséjű anyagok keveréke.

Alapvetően két típusát különböztetjük meg a szmognak, a londonit és a los angelesit, persze az elnevezés nem arra utal, hogy csak ezekben a városokban figyelhető meg a jelenség. A londoni szmog általában a nagy mennyiségben elégetett fosszilis tüzelőanyag miatt alakul ki, szélcsendes, hideg (nulla fok körüli), magas páratartalmú időben. Ezzel szemben a Los Angeles-típusú szmog melegebb (harminc fok körüli) időben jelenik meg, tiszta égbolt mellett, szélcsendben, 70% alatti páratartalom mellett.

Mindkettőről elmondható, hogy nagyobb eséllyel jelennek meg olyan helyeken, ahol nagy a forgalom, sok az autó, és jelentős az ipari tevékenység, tehát nagy a légszennyezés. De hogyan hat ez a szervezetünkre?

Azt már biztos minden nagyvárosban lakó megtapasztalta, mennyire kell erőltetni a szemet, amikor beborítja a szmog a várost. Ilyenkor nem látunk el messzire, minden világos szürkés színű, és ez kifejezetten zavarja azokat, akik alapvetően érzékenyebbek az ilyen fényviszonyokra, és azokat is, akik szürkehályoggal küzdenek.

Persze nem a látási viszonyok jelentik az egyedüli problémát. Magyarországon évente ugyanis körülbelül 16 ezer ember hal meg a légszennyezés káros hatásainak következtében.

A szmogot alkotó káros anyagok a véráramba jutva szervrendszerinkben is megtelepedhetnek, és jelentős károkat okozhatnak, nekünk pedig talán eszünkbe sem jut, mi zajlik a szervezetünkben, amikor mélyeket szippantunk a reggeli füstködből.

Természetesen a szemünket sem kerülik el a szmog negatív hatásai. Ilyen időben sok embernek viszket, ég, szúr, szárad ki és pirosodik be a szeme, sőt a kötőhártya-gyulladás kialakulása sem ritka. A szervezet reflexszerűen próbál védekezni a szmog ellen, például gyakrabban pislogunk és akaratlanul is megdörzsöljük a szemünket, ezzel viszont további kórokozókat juttathatunk a szemünkbe, tovább növelve a gyulladások kockázatát.

A környezettudatos életmód sokat segíthet a helyzeten. Persze egy fecske nem csinál nyarat, de sok igen, és abba a sokba mi is beletartozunk. Ha például választhatjuk az autó helyett a tömegközlekedést vagy a tömegközlekedés helyett a biciklizést, esetleg sétálást, akkor tegyük meg, és máris kisebb mértékben járulunk hozzá a szmog kialakulásához!

Odafigyelhetünk arra is, hogy tiszta időben szellőztessünk, ne olyankor, amikor tömegével engedjük be a lakásba a füstködöt. Ha pedig kifejezetten a szem megóvásáról van szó, akkor használhatunk műkönnyet, hogy megelőzhessük a szemszárazság kialakulását és a szem felesleges dörzsölését.  

Aki szmogos városban él és kontaktlencsét hord, sokszor tapasztalhat szemgyulladást, ami tényleg megkeserítheti az ember életét. Ezért a kötőhártya-gyulladásra hajlamos, látásjavító eszközt hordó embereknek érdemes elgondolkodni a lézeres szemműtéten (látásjavításon), amely nemcsak a plusz lencséktől szabadít meg, hanem a kötőhártya-gyulladás kialakulásának lehetőségét is csökkentheti.