Kérem, ismertesse, hogy az elektromos járművek mekkora szerepet töltenek be jelenleg a mindennapokban.

Az elektromos járművek már nagyon régóta az életünk részét képezik, gondoljunk csak a trolikra. Az viszont tény, hogy napjainkban egyre fontosabb szerepet töltenek be, az Európai Unió irányelvei is ezt szorgalmazzák. A dízel és benzinüzemű járművek visszaszorítása ugyanis az elmúlt években nagyon fontos cél lett. Nagyon sok féle módon igyekeznek motiválni az embereket arra, hogy áttérjenek az elektromos járművek használatára, azt azonban fontos kiemelni, hogy az emberek viszont szeretnek ragaszkodni a megszokotthoz. A legtöbb innováció buktatója az ez. A fogyasztók szkeptikusak az újdonságokkal szemben, még akkor is, ha az a valami jobb, mint a régi. Ez elmondható az elektromos járművekről is. Terjedését Európában például nem, a nem megfelelő hálózat okozza, hanem a fogyasztók nem megfelelő tájékozottsága. Ebből adódóan olyan félelmeik vannak, amelyek lehet, hogy sok esetben alaptalanok. Ilyen például az a gondolat, hogy az elektromos autóval biztosan csak 100-150 kilométert lehet megtenni vagy, hogy a töltés hosszú ideig tart. Ez az önhibán kívül eső, tájékozottságbéli hiány a vállalkozókra, cégekre is jellemző – teljesen érhető okokból, hiszen nekik sokkal több forog kockán annál, mint, hogy odaérnek-e időben valahová az adott járművel vagy sem…

A BYD megjelenése a magyar piacon, formálhatja a gondolkodásmódot?

Minden bizonnyal igen, már csak azért is, mert az emberek kíváncsivá válnak, elkezdi őket érdekelni, hogy ki is, mi is az a BYD. Szegeden például régóta vannak BYD által gyártott buszok, az itt élők viszont még csak most kezdik felismerni őket, eddig nem foglalkoztak vele annyira, így viszont, hogy bekerült a köztudatba, már sokkal többeket érdekel és sokkal többen tájékozódnak is róla.

Az önvezető járművek kapcsán fontos leszögezni, hogy azok lehetnek elektromosak, dízel-, és benzines meghajtásúak és megkülönböztethetjük őket bizonyos kategóriák szerint is. Ahogyan ma szinte mindegyik autóban van valami, amitől az az adott jármű képes az önvezető funkció betöltésére, úgy a 15 évvel ezelőtt gyártott autókban is van ilyen, például a tempomat. Ma már azért a legtöbb gépjárműben van távolságtartó tempomat, ami fékez, vagy épp gyorsít vagy van például bennük előzést illetve parkolást támogató rendszer. Ám az önvezető autókról leginkább az úgy nevezett L5-ös kategóriába tartozók jutnak először eszébe az embereknek. Ezek azok a járművek, amelyek képesek egy ismert környezetben, emberi irányítása nélkül, A pontból eljutni, B pontba. Ez Európában még nincs jelen, Amerikában viszont már igen. Szépen, lassan adjuk át ezt a bizonyos irányítást ezeknek a járműveknek és nincs ez másként a közösségi közlekedésben – lásd Budapesten a 4-es metrót, mely tulajdonképpen önvezető –, illetve a légi közlekedésben sem. A személyszállítás területén leggyorsabban minden bizonnyal kötött pályán terjed majd el leginkább az önvezető járművek használata. San Francisco bizonyos területein vannak már teljesen önvezető taxik. Ezek olyan autók, amelyekben már nem ül ember a volán mögött. És a kínaiak is elől járnak ebben a fejlesztésben. Ha viszont a jogi szabályozást vesszük alapul, akkor a legelőremutatóbb eredményeket környékünkön Szerbia tudja felmutatni. Az áruszállításban egyelőre csak olyan termékeknél alkalmazzák őket, amelyeknél nincs nagyobb vagy több kockázati tényező. Például ugyancsak Amerikában egy kisebb dobozba csomagolt telefontokot simán kiszállít már egy drón.

A technológia fejlesztésének az egyik legnagyobb kihívása az az, hogy ezek a járművek ne csak az ismerős területeken, hanem előbb-utóbb az ismeretlen területeken is képesek legyenek funkcionálni. Például: számunkra teljesen normális, hogy ha előttünk megy egy autó, ami biciklit szállít, akkor látjuk, hogy az egy jármű, ami egy másikat visz, de ezt lekódolnia egy önvezető járműnek nem ilyen egyszerű. Előfordulhat, hogy a jármű úgy fogja értelmezni mindezt, hogy előtte megy egy biciklista, az előtt pedig egy autó. A váratlan eseményeket, az ismeretlen szituációkat tehát nehéz lekódolnia, ezért egyértelmű, hogy ezek a járművek majd olyan helyeken kezdenek el elsőként elterjedni, ahol a legkevésbé változnak a szituációk és a terep könnyen ismertté tehető az eszköz számára.

A technikai hibák ellenére, az önvezető járművek nem működnek sokkal rosszabbul, mint az emberek. Mégis azt gondoljuk, hogy ez az egyik oka annak, hogy nem olyan gyorsan terjed a használatuk. A másik, amire ugyancsak korlátként tekintünk, azok a szabályok és engedélyek, amelyeket csak lassan alkotnak meg velük kapcsolatban. De az igazi és egyben a harmadik korlát az nem más, mint, amit az emberek erről az egészről gondolnak. Egyszerűbben fogalmazva, az önvezető járművek elterjedésének végső korlátja az lesz, hogy az emberek elfogadják-e őket.

Az egyik és talán a legfontosabb változás, ami bekövetkezik majd, az az, hogy önvezető járműveket az emberek nem fogják birtokolni, ehelyett úgy fogják használni, mint manapság a taxit. Megszabadulni az egyik legfontosabb státuszszimbólumunktól azonban óriási dolog. Ezzel együtt nem lesz szükség például parkolóra, átalakulnak a városképek, megszűnnek a parkolózónák, több lesz a zöld terület, környezetbarátabbá válnak a közösségi terek, jobb lesz a levegő minősége és így tovább. Gazdaságosabb, tisztább, rugalmasabb mindennapok résztvevői lehetünk, ha az önvezető autók elterjednek.