Hegedűs Zsolt: hatékony és értékalapú egészségügy felé szeretne mozdulni a kormány
Belföld, 2026.10.12 23:23:57
A hatékony és értékalapú egészségügy felé szeretne mozdulni a kormány, azonban ehhez sok akadályt kell leküzdeni - mondta az egészségügyi miniszter egy budapesti szakmai konferencián hétfőn Budapesten.
Hegedűs Zsolt a Magyar Egészség-Gazdaságtani Társaság rendezvényén azt mondta, jelenleg a magyar egészségügy alulteljesít, az elkerülhető betegségek terén csak kullogunk az európai uniós országok után, a szűréseken való megjelenési arány rossz, az ágazat működése pazarló.
Ezek a kritikus mutatók azt jelzik, hogy sokkal többet kellene költenünk GDP-arányosan az egészségügyre - emelte ki.
Az egészségügybe betett összegeket jól kell felhasználni, hiszen a kormány által ígért évi plusz 500 milliárd forintos forrás dupláját is el lehet költeni az ágazatban - jegyezte meg. A rendszert nemcsak fenn kell tartani, de "rendszerváltó fejlesztéseket" kell létrehozni akár humánerőforrás-fejlesztésben, akár az egészségbiztosítási pénztár értékalapú kifizetéseiben.
A várólista-csökkentő programban oda fognak figyelni, hogy gyorsabbak legyenek a műtétek, gyorsabb legyen a rehabilitáció és a lehető legmodernebb eszközökkel operáljanak - sorolta. A jó minőségi mutatók után kapnának plusz finanszírozást az intézmények.
Hegedűs Zsolt jelezte, a tervezett változtatások előkészítése hosszabb folyamat, mint amit a féléves kormányzás alatt el lehet végezni, azonban azt mondta, "karácsonyra, januárra szeretnék a változtatás alapjait letenni".
A miniszter azt mondta, az elmúlt hat hónapban az elmúlt rendszer "szemétdombját" próbálták eltakarítani.
Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója kijelentette: Magyarországnak nincs egészségügyi rendszere, nincs az intézmények között kooperáció, "izoláltan, szigetszerűen működő intézmények túléléséről beszélhetünk".
Úgy fogalmazott: nem kérdés, hogy át kell alakítani a torz intézményrendszert, az ösztönzők rosszul vannak beállítva, nem találunk a kórházfinanszírozásban olyan elemet, ami valós teljesítményre ösztönözne. Példaként elmondta, örömteli, hogy a hálapénz, mint rossz ösztönző megszűnt, de helyébe nem léptek "jó" ösztönzők.
Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a konferencia délelőtti szekciójában vázolva az elmúlt időszakot azt mondta, Magyarország leszakadt az egészségügyi közkiadásokban a visegrádi országoktól, a korábban erős OEP-et folyamatosan gyengítették, a technológiaértékelő főosztály fejlesztése elmaradt, az egészséggazdaságtan hazai képzőhelyei elsorvadtak, a "Batthyány-Strattmann László Alapítvány pedig legitimálta a finanszírozói kontroll nélküli forráselosztást".
Úgy vélte, a plusz forrás önmagában nem nyújt jobb ellátást, át kell alakítani a forráselosztás rendszerét: értékalapúvá és betegközpontúvá kell tenni a rendszert. Jó hírnek nevezte, hogy ezt forrásbővülés és nem forráscsökkentés idején kell megtenni - utalt az egészségügyi ágazatnak ígért évi 500 milliárd forint plusz forrásra.
Véleménye szerint meg kell erősíteni mind a közfinanszírozott, mind a háttérintézményeket, mert például sok helyen - így a NEAK-ban is - elavult az informatikai rendszer, ami már a működésbiztonságot veszélyezteti.
A főigazgató tervei szerint a NEAK egyszerű kifizetőhelyből értékalapú szolgáltatásvásárlóvá alakul. A jövőben figyelni fogják az egészségügyi technológiák eredményességét, és az elképzelések szerint a finanszírozásban a jövőben figyelembe veszik a betegelégedettséget is. Azok az intézmények, ahol kedvezőbbek a betegtapasztalatok, magasabb finanszírozási szorzót kaphatnak - mondta.
A technológiaértékelés kapcsán nagyobb transzparenciát ígért, ezeket az információkat - mint mondta - nem lehet elhallgatni a beteg, az orvos és a kutató elől. Mindenképpen növelni kell a beteg informáltságát is - tette hozzá, mert az nem fordulhat elő, hogy a beteg a saját ügyében nem kap időben és kielégítő tájékoztatást.
Kaló Zoltán kiemelte: a tervezett átalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy a napi működés nem állhat le. A változások jelentős többletmunkát igényelnek, a társadalmi elvárások nagyok, ezekkel szembe kell nézni. "Szembe kell nézni, hogy lassabbak leszünk, mint szeretnénk, és hibázni is fogunk, de őszintén fogunk kommunikálni" - mondta a NEAK főigazgatója.
Kitért arra is: a társadalomnak el kell fogadnia, hogy Magyarország jelenleg nem képes minden egészségügyi kezelést finanszírozni, amely a német vagy az osztrák ellátásban elérhető. Ha a magyar gazdaság eléri az osztrák vagy a német gazdaság szintjét, akkor ez egy erős érv lesz, de addig szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon kevesebb pénz jut erre.
Forrás: MTI
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!