Megjelentek a felsőoktatást érintő törvénymódosítások, amelyeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére fogadott el az Országgyűlés. Az új előírások az állami fenntartású egyetemeken is megteremtik a további, második 15 százalékos béremelés jogszabályi garanciáit. 2021 őszén és 2022 elején így az alapítványi, egyházi és állami intézményekben egyformán 30 százalékot meghaladó mértékű béremelés valósul meg - tájékoztat a szaktárca közleményében.

A külföldön végzett magyarok diplomáit a jövőben egy hónap alatt elismerik, melyet a kormány ingyenessé is tesz. A tehetséges fiatalok érdekeit szolgálva a doktori képzés rugalmasabbá válik azzal, hogy a mesterképzés utolsó évében a hallgató felvehet olyan tantárgyakat, amelyek a doktori képzésbe számítanak bele.

A Testnevelési Egyetem a tevékenységét, képzési kínálatát megfelelően tükröző új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működik tovább. A Debreceni Egyetem ellátandó közfeladatai közé bekerül a hazai vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése. Az intézmény bázisán jön létre a működését jövőre megkezdő Nemzeti Oltóanyaggyár a hajdú-bihari megyeszékhelyen.

A kormány a szakképzés versenyképességét is tovább kívánja erősíteni, tehetséggondozó diákkör és mentorprogramot indít a hátrányos helyzetű tanulókra fókuszálva. A technikumokkal és szakképző iskolákkal szembeni alapvető elvárás, hogy mindenféle élethelyzetből induló fiatal számára megteremtsék a személyes boldogulás lehetőségét. Miközben többek között a mérnökképzés előszobájaként egyenes utat kínálnak az egyetemi továbbtanuláshoz.

Az elmúlt évben jelentően bővültek a felsőoktatási felvételi eljárásban a pontszámítás során figyelembe vehető többletpont-jogosultságok. A megerősített szakképzési rendszerhez igazodva a jövőben kedvező pontszámítás támogatja az okleveles technikusi szakmai vizsgával rendelkezőket is az egyetemekre való bekerülésben. Fontos változás, hogy többen nyerhetnek felvételt csak a szakmai vizsgájuk alapján is úgy, hogy az ott elért eredményük négyszeresét veszik figyelembe. A gyakorlati tapasztalatok alapján változtak a képzési hitel igénybevételének feltételei a felnőttképzés területén.

A kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, éppen ezért korábban sosem látott összegeket fordít a hazai felsőoktatásra. 2021-ben a GDP közel 1,3 százaléka hasznosul az egyetemeken. Jövőre a több mint 1000 milliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 1,9 százalék közelébe nő, hazánk a felsőoktatási ráfordításokban így éllovasnak számít Európában - olvasható az ITM közleményében.