A kormányfő Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja kapcsán azt hangsúlyozta: két olyan magyar tudósról van szó, akik "mély Magyarországból" jönnek, egyikük a kun-jász vidékről, a másik pedig Mórról, ami sváb vidék. Hozzátette: nem a budapesti belvárosból érkező vagy az amerikai vagy európai egyetemeken végzett, jómódú családok gyerekeiről beszélünk, hanem a "mély Magyarország" világáról.

"Ez a mi nagy tartalékunk, (...) a magyaroknak, akármilyen nehéz időket is élünk, soha nem kell megijedni, mert fantasztikus koponyák teremnek valahol kint a széleken, a mély Magyarország vidékein, akik ha egy kis lehetőséget kapnak, abban a pillanatban megindulnak fölfelé, és a világ legjobbjai között találják magukat" - mondta a miniszterelnök, aki szerint ilyenek a sportolóink, a tudósaink és a kultúra is jó néhány ilyen nagy formátumú személyiséget tud fölmutatni.

Úgy értékelt: a két Nobel-díj jó biztatás a jövőre nézve, és azt üzeni, hogy "ne féljetek magyarok, elég tehetségesek vagytok ti ahhoz, hogy a legnehezebb időkben is sikerre juthassatok".

A kormányfő a gazdaságról szólva kiemelte: az idei év az infláció letörésének éve, jövőre pedig a kormány újra megindítja a gazdasági növekedést.

Orbán Viktor kifejtette: az infláció elleni harc hagyományosan a jegybank hatáskörébe tartozik, de egy olyan méretű "nemzetközi inflációs özönvízzel" állt szemben Magyarország, amit "a maga kis vödreivel" a nemzeti bank nem tudott felfogni. Ide komolyabb eszközök kellettek, és így a kormánynak át kellett vennie az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét - mondta.

Hangsúlyozta: azt szerették volna elérni, hogy az infláció elleni küzdelem közepette a gazdasági növekedés is relatíve magas szinten maradjon, ez azonban nem sikerült. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei év az infláció letörésének az éve, még ha ennek a gazdasági növekedés oldalán veszteség lesz is az eredménye, 2024-ben pedig egy magas gazdasági növekedést fognak majd megcélozni - közölte a kormányfő.

Felhívta a figyelmet arra: ez nem lesz egyszerű, mert egy olyan közegben, ahol a többiek nem nőnek, nehéz lesz növekednie különösen egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek a belső piaca kicsi, és a gazdasági teljesítménye nagy része abból származik, hogy itthon termel és külföldön ad el.

Fontosnak nevezte ezért, hogy ilyenkor "ne egy lábon álljon egy ország", azaz amellett, hogy a német gazdaság továbbra is meghatározó, és elsődleges az Európai Unió, a világ minden piaca felé nyitva kell maradni. Hozzátette: a világban ma zajlik egy nagy vita arról, hogy a világgazdaságot nyugati és keleti részre bontsák, vagy továbbra is az összekapcsolás logikáját kövessék, a magyar gazdaság érdeke pedig egyértelműen az összekapcsolódás.

Orbán Viktor jelezte: ezért megy a jövő héten egy hosszabb, több tárgyalást is tartalmazó útra Kínába. A magyar állam külkereskedelemmel foglalkozó része komoly feladat előtt áll a következő évben: beruházásokat kell létrehozni Magyarországon, a termékeket pedig el kell adni - mondta.

Az elmúlt két napban tett georgiai látogatásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: Georgia európai, keresztény alapokon álló ország, amely fontos átjáró a Kaukázus többi része és Európa között.

Hozzátette: uniós tervek szerint Azerbajdzsánban előállított elektromos áramot akarnak Georgián, Románián és Magyarországon keresztül behozni Európába, amihez több mint ezer kilométer hosszú, a Fekete-tenger alatt húzódó, nagyfeszültségű kábelt kell lefektetni, és minden ehhez kapcsolódó infrastruktúrát megépíteni. Ez jó lesz az ott élő embereknek, jó lesz Magyarország biztonságának, energiaellátásának, és jó lesz egész Európának, reméljük, hogy az unió nem hátrál ki ebből - összegzett Orbán Viktor.