A szövetség szerdán az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában azt írta: az egészségügyi szolgálati jogviszonyt bevezető törvényben meghatározott orvosi béremelés időszerű volt, azonban a törvény egyéb passzusaiban leírt korlátozó intézkedések az ágazatban feszültséget keltettek, és amelyeket csak a szakmai szervezetekkel történő konszenzus nyomán lehet feloldani.

Úgy vélik, a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket mihamarabb meg kell alkotni, hiszen a késlekedés helyrehozhatatlan károkat okozhat a közellátás rendszerében, és visszájára fordítja a politika egyébként pozitív irányú rendszerátalakító döntéseit is.

A szakmai szervezet szerint ezen kívül a törvény súlyos centralizáció képét vetíti előre a járóbeteg-szakellátás kórházi struktúrába olvasztásával. Ha az önkormányzatoktól elkerül a fenntartói feladat, az hozzáférhetőségben, lakosságközeliségben és költséghatékonyságban rontani fogja az ellátórendszer működését - vélik.

Ezen kívül romlani fog az alapellátással történő együttműködés, a forrásokhoz való hozzáférés, és hosszú évtizedes tapasztalat szerint "sorvadásnak indulnának" a rendelőintézetek. Ebben az esetben az elmúlt évek nagyarányú vidéki fejlesztései, valamint az Egészséges Budapest Program beruházásai is jórészt kárba vesznének, amit a szervezet károsnak tart, és ami ellen tiltakozik - írták.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szerint nem halogatható tovább az egészségügyi ellátás finanszírozásának megújítása, köztük a járóbeteg-szakellátásé sem. Javaslatuk szerint többek között meg kell szüntetni az ambuláns és egynapos beavatkozások teljesítményvolumen-korlátját, erősíteni kell az alap- és a szakellátás együttműködését, szélesíteni kell a háziorvosok kompeteneciáit.

Ezen kívül a kórházi keretek között működő járóbeteg-ellátásnak határozott szervezeti, gazdasági önállósággal kell rendelkeznie, és elodázhatatlannak tartják az egészségügyi ágazatban gazdasági-műszaki területen dolgozók 2002 óta húzódó, központi forrásból történő béremelését is.