Karácsony Gergely az ÉletZöld - így készül fel Budapest a klímaváltozásra című konferencián kiemelte: a várost érintő klimatikus viszonyok nagyon más módon jelennek meg a város különböző pontjain, és nagyon eltérően érintik a társadalmi csoportokat. Mint mondta, még mindig sokkal kevesebb szó esik a nyári hőség közműveket érintő terheléséről, az energiaellátásról vagy a nyári hajléktalanellátásról, mint a téli időszakban.

A főpolgármester azt mondta, ezen a nyáron a főváros vízellátása jól vizsgázott, nem alakult ki krízishelyzet, de ez nem jelenti azt, hogy a víz korlátlanul rendelkezésre áll. A vízzel sokkal jobban kell gazdálkodni - emelte ki.

Meg kell erősíteni a város ellenállóképességét a megváltozott klímában, beszélni kell az igazságtalan vízdíjrendszerről, a talajvédelemről, a meglévő és később telepített faállományról és a hőség lakosságra gyakorolt hatásáról.

Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője arról beszélt, egyértelműen afelé tart Magyarország, hogy a nyári villamosenergia-fogyasztás megközelíti vagy meghaladja a télit.

Kitért arra, hogy a városon belül is egyenlőtlenül oszlik el a hő, a Duna 6,6 Celsiuk-fokkal hűti a környezetét, a repülőtér betonja viszont 5 Celsius-fokkal fűti.

Az lakóépületek szigeteléséről elmondta, az önmagában nem hűt, csak lassítja a felmelegedést, így az árnyékolásra és az átszellőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

A klímaberendezések használatával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy nőtt a légkondicionálóval felszerelt háztartások aránya, azonban az adatok szerint a legrégebbi lakásállományban lakik jellemzően a legtöbb idős ember, akik jövedelmi helyzetük miatt nem tudnak klímát szereltetni, vagy ha van is klímájuk, nem üzemeltetik azt.

A szakember a megoldások között említette a természetes vagy mesterséges árnyékolást, a világos tetőket, a bérházak éjszakai átszellőztetésének lehetőségét és az úgynevezett szürkevíz (használt, de nem a WC-ből származó víz) felhasználását.

Borsi Orsolya megjegyezte: ezek megvalósítása nem a lakosság dolga, azonban a fővárosnak jelenleg nincs arra lehetősége, hogy beruházásokat finanszírozzon a hőség elleni védekezéshez.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fák élettérvédelemre. Példaként elmondta, Bécsben fele annyi közterületi fa van, mint Budapesten, de azoknak kétszer nagyobb a lombkoronája. A bécsiek azt a metódust követik, hogy ahol a közművek lehetővé teszik, ott jelentősebb gyökérteret biztosítanak a fáknak. A bécsi jogszabály 9 négyzetmétert gyökérteret határoz meg egy fának, Budapest ez négy négyzetmétert. Megjegyezte: Budapesten még négy négyzetméteren is nehéz úgy fát ültetni, hogy ne zavarjon közművet.

A szakember kiemelte, sok önkormányzatnak nincs elegendő pénzügyi fedezete zöldfelületeik üzemeltetésére, egy készülő törvényjavaslat azonban arra tenne javaslatot, hogy az önkormányzati büdzsének minimum két százalékát kell erre elkülöníteni.

Jelezte: az állam által erre a területre adott normatíva 2013 óta nem változott, jelenleg is 500 millió forint, miközben a zöldfelületi fenntartási igény 15 milliárd, amelynek a felét tudja a fővárosi önkormányzat biztosítani.

Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója azt mondta, ez a nyár próbára tette a főváros és az agglomerációs települések vízellátását, ami azonban stabil maradt, és az ivóvíz minősége sem romlott. A legmelegebb napokon Budapesti vízfogyasztása megközelítette a 640 ezer köbmétert - tette hozzá.

Érdekességként elmondta, voltak olyan területek, ahol a forróság ellenére sem emelkedett a vízfogyasztás.

Kifejtette: a jövőben egyenletesebb vízhasználatra van szükség, oda kell figyelni a szárazság okozta "talajmozgásokra", ami további terhelést jelent a földben lévő vezetékekre, és nagyobb arányban kell a szürkevizet használni ott, ahol nem kell ivóvíz minőségű víz. Kiemelte a lakossági kommunikáció fontosságát, mint mondta, előre, folyamatosan és őszintén kell tájékoztatni az embereket az adott helyzetről.

Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója azt mondta, jövőre lehet majd csak látni, hogy az idei hőség mekkora kárt okozott a faállományban.

Az öntözetlen, rövidre nyírt gyepek korszakának vége, a fenntartás évszázados módszertanát át kell alakítani - hangoztatta, hozzátéve: klímareziliens parkokat kell kialakítani.

Kitért arra, hogy a következő tíz évben a közterületi fák 40 százalékát kell cserélni Budapesten.

Fotó: MTI/Kovács Márton