A beadványt a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezte. Egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón utóbbi azt mondta, amennyiben az Alkotmánybíróság normakontroll keretében megvizsgálja és megsemmisíti a kormányrendeletet, akkor az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is meg kell vizsgálnia az összefonódást. A szakhatóságnak ezután arra kell köteleznie a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, hogy bizonyos vagyonelemeitől váljon meg - szögezte le Szabó Szabolcs.

A politikus külön kiemelte: nem elég egy rendelettel közérdekűvé minősíteni az alapítványt, be is kell bizonyítani, hogy az miért számít annak. A képviselő hazugságnak nevezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) érvelését, amely szerint azért kellett nemzetstratégiaivá minősíteni az összefonódást, mert "közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához".

Szél Bernadett emlékeztetett, hogy korábban éppen a kormány határozta meg, hogy mi számíthat közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek. Ezek között szerepel a nemzetközi versenyképesség illetve a munkahelyek megőrzése, valamint az ellátás biztonságának fenntartása, de ebben az esetben "fake news gyárakról" van szó - fogalmazott.

Szerinte a rendelet sérti az alaptörvényt, mert nem valósulhat meg az állampolgárok sokszínű tájékoztatáshoz való joga.

A politikus, aki elmondta, hogy a beadványt az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói valamint független képviselők is támogatták. Az eseményen részt vett a szocialista Kunhalmi Ágnes, aki kijelentette, hogy az alapítvány létrehozásával végérvényes, hatalmas és példa nélküli jobboldali médiatúlsúly alakult ki. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben a médiatanács nem engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi leányvállalatainak fúzióját, ezért utóbbi cégnek meg is kellett válnia több országos és megyei napilapjától.

Kunhalmi Ágnes véleményét a sajtótájékoztatón kikérték arról, hogy egyelőre nem lépett ki a Jobbikból az Szávay István, akiről kiderült, hogy a párt egyik tisztújító kongresszusán párttársai előtt azt állította: az előző nap lezsidózott, majd megütött egy nőt egy budapesti szórakozóhelyen, miután az azt mondta, hogy nácibűz van.

A szocialista képviselő azt felelte, hogy egyik pártban sincs olyan politikusnak helye, aki nőkkel erőszakoskodik, "masszívan zsidózik vagy cigányozik". Hozzátette, jelenleg kormányzati szinten "dúl az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet".

A képviselő nem látott ellentmondást abban, hogy miközben a szocialisták zéró toleranciát hirdettek a rasszizmus és antiszemitizmus ellen, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs alkotmánybírósági beadványát mégis a Jobbik közösen támogatták. Válaszában arra hivatkozott, hogy az alkotmánybírósági beadványokhoz ötven képviselő aláírására van szükség, ez pedig együttműködésre kényszeríti az ellenzéket.

Szél Bernadett pedig arról kérdezték, hogy szerdán részt vesznek-e a munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló módosításnak a szavazásán. A politikus azt mondta, hogy ott lesznek, de nem akart arról beszélni, hogy mire készülnek. Annyit elárult, azt akarják elérni, hogy az indítványt ne lehessen "simán megszavaztatni".