A tájékoztatás szerint a családtámogatási rendszernek köszönhetően a magyar születési ráta az Európai Unió (EU) harmadik legjobbja volt 2023-ban, a visszaesés ellenére is az uniós élmezőnybe tartozik.

A tárca közleményében kiemelték: ez annak is köszönhető, hogy a gyermeket vállalókat uniós szinten is példátlanul széles családtámogatási rendszer segíti, amely idén tovább bővül, a 2026-os költségvetésben pedig minden eddiginél többet, 4802 milliárd forintot fordítanak a családok támogatására.

A kormány egy hónap múlva elindítja Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját, melynek keretében idén július 1-jétől 50 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény, 2026 januárra pedig megduplázzák azt - tudatták.

Idén júliustól adómentes lesz a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj, októbertől teljes adómentességet kapnak a 30 év alatti, illetve a háromgyermekes édesanyák, 2026. január 1-jétől a 40 év alatti, két gyermeket nevelő édesanyák is szja-mentességet kapnak, amit 2029-ig minden kétgyermekes anyára kiterjesztenek, így 2026-ban már félmillió, 2029-ben pedig 1 millió édesanya nem fog szja-t fizetni Magyarországon - emlékeztettek.

2025 első négy hónapjában az előző év hasonló időszakához képest növekedett az állami támogatással igénybe vehető otthonteremtési támogatások igénylése, összesen több mint 15 ezer igénylés érkezett a Babaváró támogatásra, a csok pluszra és a falusi csokra - ismertették, hozzáfűzve, hogy ezen időszak során több, mint 10 ezer házaspár kapta meg a Babaváró támogatást 105 milliárd forint összegben, közel négyezer házaspár a csok pluszt 96 milliárd forint összegben és közel kétezer pár a falusi csokot 16 milliárd forint összegben.

Ez 2024 első négy hónapjához képest a Babaváró esetében 29 százalékos, a csok plusznál 37 százalékos, a falusi csoknál pedig 79 százalékos emelkedést jelent

- tették hozzá.

A KIM közölte azt is, hogy az európai gyermekvállalási kedv az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken, a születési ráta a népességfenntartási szint alatt marad és a visszaesés 2023-ban rekordméretű volt.

Európai jelenség, hogy a gyermekvállalás kitolódik, és a családalapítás egyre későbbre kerül.

Magyarország a születési rátát illetően 2010-ben az utolsó helyen állt az EU-ban, de az Eurostat legutolsó teljes évre vonatkozó, 2023-as adatai szerint már a harmadik helyre sikerült előre lépni, mindezt pedig migráció nélkül, illetve annak ellenére sikerült elérni, hogy a magyar családoknak brutális megszorítást jelentő Bokros-csomag és a többi baloldali családellenes intézkedés következtében ma 322 ezerrel kevesebb édesanya van Magyarországon - hangsúlyozták.

Bár a Covid-járvány, majd az ukrajnai háború okozta negatív folyamatok csökkentették a jövő kiszámíthatóságát és fokozták a családok bizonytalanságát egész Európában, a hazai támogatási igények növekedése azt mutatja, hogy a magyar családok egyre inkább bizakodóak a jövőt illetően - áll a tárca közleményében.