Hozzátette: a Duna az egyik fő európai közlekedési folyosó, lényeges a nemzetközi együttműködés a Duna gazdaságokat integráló funkciójának támogatásához, a fenntartható fejlődés biztosításához, és a környezet védelméhez. Közös feladatnak nevezte, hogy az érdekütközések ellenére szorosabbra fűzzék és megerősítsék a nemzetközi együttműködést. A Duna a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiemelt része, a fejlesztését és hajózhatóságának biztosítását az Európai Unió is fontosnak tartja - mondta. Üdvözlik az együttműködéseket a Duna Bizottság és más nemzetközi vagy regionális szervezetek között, így fontos a Fekete-tengeri régió és a Duna-régió közötti együttműködés is. Magyarország idén július óta megfigyelőként vesz részt a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben - ismertette.

Kitért arra is, hogy a bizottság alapjait lefektető belgrádi egyezményt 1948-ban a második világháborút követően Magyarország is aláírta a hét alapító tagállam egyikeként. Az egyezmény felülvizsgálata elkezdődött, a munkacsoportot Magyarország vezeti.

A nemzetközi szervezet 70. évfordulójáról a külügyminisztériumban kiállítással emlékeztek meg, és számos más rendezvényt tartottak - mondta.

Ismertette: az 1948-ban létrejött Duna Bizottság célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése. Székhelye 1954 óta Budapesten van, tagjai Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna, 10 állam pedig megfigyelőként vesz részt a működésében.

A tagállamok vállalták, hogy a Duna területükre eső szakaszát hajózható állapotban tartják, elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítására. A bizottság a dunai hajózással kapcsolatos ügyekért felelős, ellenőrzi a környezetszennyezést, a biztonságot és a vízi járművek lajstromozását is.