Költségvetés 2027 - Magyar Péter: a családtámogatásokról és az intézkedések időzítéséről voltak a legnagyobb viták
Belföld, 2026.10.20 23:28:24
A családtámogatások egyes elemeiről és az intézkedések időzítéséről voltak a legnagyobb viták a 2027-es költségvetés összeállításakor - mondta Magyar Péter miniszterelnök a Telexnek kedd este adott interjúban.
A kormányfő arról is beszélt, nem büntetésként vezetik be a vagyonadót és a reklámadót, a kabinet csökkenteni szeretné a nyugdíjak közötti különbségeket, és nem volt olyan terület, amelyet hátrébb soroltak volna a büdzsé megalkotásakor. Magyar Péter kiemelte: a Tisza 1200 pontból álló vállaláslistájának teljesítése során a legnagyobb dilemmát az okozta, hogyan tudnak csökkenő költségvetési hiány és államadósság mellett fenntartható büdzsét alkotni, miközben jelentős vállalásaikat is megvalósítják.
A miniszterelnök azt mondta, volt olyan miniszter, aki nem tudta elfogadni a költségvetés tervezetét. Arra a kérdésre, hogy több ilyen tárcavezető is volt-e, úgy válaszolt: "másfél", de végül sikerült megegyezniük.
A kormányfő hozzátette: ő maga is utasított el javaslatokat, mert a béremelések, adókedvezmények és támogatások mértékének meghatározásakor az ország pénzügyi stabilitását is figyelembe kellett venni.
A költségvetés esetleges módosításáról szólva Magyar Péter kijelentette: nem attól jó egy büdzsé, hogy nem kell módosítani, hiszen a világpiaci és az energiahelyzet alakulása, valamint előre nem látható rendkívüli helyzetek is indokolhatnak változtatásokat.
Kiemelte, a 2027-es költségvetésben a GDP 0,5 százalékának megfelelő tartalékot képeznek a rendkívüli helyzetek kezelésére. Reményét fejezte ki, hogy ha módosítani kell a büdzsét, azt azért teszik meg, mert további elkölthető források állnak rendelkezésre, miközben tartani tudják a 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt.
A rendvédelmi dolgozók béremelésével kapcsolatos szakszervezeti kifogásokra reagálva a miniszterelnök azt mondta, tudomásul veszi, hogy az érintettek nagyobb emelést szeretnének. Hozzátette: az előző évekből felhalmozódott bérlemaradást a kormány nem tudja egyetlen év alatt felszámolni, de büszke arra, hogy több mint 600 ezer állami dolgozónak két számjegyű béremelést tudnak adni.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nem tud olyan területet megnevezni, amelyet hátrébb soroltak volna a költségvetésben. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes vállalásokat nem tudtak teljes egészében teljesíteni, más területeken viszont túlteljesítették azokat.
Különösen az egészségügyre, a szociális területre, a rendvédelemre és a kultúrára figyeltek, hogy "egyetlen területet se hagyjanak magára"
- emelte ki.
A minimálbér személyi jövedelemadójának (szja) 9 százalékra csökkentése 250 milliárd forint kiadást jelent 2027-ben a költségvetésnek, nagyságrendileg ennyi bevételt várnak a milliárdosok vagyonadójából - mondta Magyar Péter.
Kérdésre válaszolva közölte, van terv a magasabb jövedelműek személyi jövedelemadójának csökkentésére is, de ennek most nem látja realitását.
Hozzátette, Magyarországon rengeteg ember kiesik az adózásból, sokan kapnak adókedvezményt, vagy adómentesek, többen élethossziglan. "Valakinek kell adót fizetni, olyan ország nem nagyon létezik, legalábbis Európában, ahol nincs szja-bevétel" - jegyezte meg.
Azt mondta, a családi pótlék kétszeresére emelését pontosítani kell, jelenleg vita van arról, hogy az emelés az emelt családi pótlékra is vonatkozzon-e. Álláspontja szerint igen - fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a 14. havi nyugdíj további részeit fogják-e folytatni, azt válaszolta, hogy a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját fogják folytatni, mert emögött "van filozófia".
Hangsúlyozta: ez a juttatás csökkenti a különbségeket, mivel a 250 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők 200 ezer, a 250 ezer és 500 forint közötti nyugdíjra jogosultak 100 ezer forintot kapnak.
Nem növeljük a társadalmi különbségeket, ami az Orbán-rendszer célja volt, "az az ország sikeres és boldogabb, ahol kisebbek a társadalmi különbségek" - fogalmazott.
A vagyonadóval kapcsolatban azt mondta, ennek bevezetése mögött semmilyen büntető szándék nincsen, ez a közös teherviselésnek egy része. Egyben felhívta a figyelmet arra, a lehetősége továbbra megvan annak, hogy valaki emiatt elkezdi átstrukturálni a vagyonát, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a törvény elfogadása előtti állapotot is meg fogja vizsgálni.
Ha a NAV annak kockázatát látja, hogy valaki adóelkerülési céllal kezdte restrukturálni a vagyonát, kimenteni, kijátszani, strómanokra írni, külföldre menekíteni, akkor annak lesz következménye - fogalmazott a kormányfő. Az exit adóra utalva azt mondta: ez jönni fog, és ugyanúgy hatályba fog lépni, mint a vagyonadó.
A rezsicsökkentés fenntartásával kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: ez egy óriási teher a költségvetésnek, de megtartásáról mindenki egyetértett a kormányban.
A kiskereskedelmi különadó témáját említve Magyar Péter azt mondta, azok a kiskereskedelmi láncok, amelyeknek eddig a számok alapján bele kellett volna esniük ebbe az adóba, "azok most bele fognak esni", de szavai szerint ettől nem kell félni, mert ez egy "nagyon alacsony" kulcs lesz ahhoz képest, amit az Orbán-kormány bevezetett a többinél. Az árrésstopról azt mondta: a célját nem érte el, mert áthárították, és tönkretettek magyar vállalkozásokat.
A reklámadó mértékének emeléséről úgy vélekedett, ez nem egy magas adó, és nem büntetőadó lesz. Arra a kérdésre, hogyan fogják megadóztatni azokat a médiacégeket, amelyek nem magyar adóalanyok, Magyar Péter azt mondta, aki Magyarországon bocsát ki áfás számlát, és itt nyújt szolgáltatást, azt meg lehet adóztatni.
A miniszterelnök az interjúban kiemelte, hogy a közmédia költségvetése nagyon jelentősen, 50 százalék körüli mértékben fog csökkenni.
Ez mintegy 60 milliárd forintot jelent, ennek részletei meg kidolgozás alatt vannak - tette hozzá a kormányfő.
Forrás: MTI
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!