Mellár Tamás azt mondta, hogy kiadási oldalon csak "igen szerény" növekedés van betervezve, ami alól a honvédelmi kiadások jelentenek kivételt, mert azok 55 százalékkal fognak emelkedni. Ugyanakkor a kormány meghirdette az általános takarékosságot, a következő évben az az elvárás, hogy az állami szektorban mindenhol tízszázalékos költségcsökkentést valósítsanak meg - tette hozzá az ellenzéki politikus.

A javaslatban az olvasható, hogy jövőre 2,8 százalékos lesz a háztartási fogyasztásnövekedés és 3,7 százalékos a felhalmozásnövekedés, de ezek forrásai nem látszanak - közölte.

Az indítványban 2479 milliárd forintnyi EU-s támogatás szerepel, amivel szemben 3605 milliárd forintnyi felhasználás van beállítva - emelte ki. Azonban ha nem jönnek az uniós pénzek, de megvalósul a költés, akkor a tervezett 2,9 százalékos államháztartási hiány három százalék fölé fog emelkedni - tette hozzá a politikus.

Bevételi oldalon az a legszembetűnőbb, hogy maradnak az extraprofitadók, ami azért problematikus, mert a kabinet megígérte az EU-nak, hogy 2024-re kivezeti őket - mondta Mellár Tamás.

Az adóbevételekkel kapcsolatban elég nagy a bizonytalanság, nem nagyon lehet tudni, hogy mely területekről mennyi pénz fog bejönni, ugyanis még nem hozták nyilvánosságra az adómódosítási terveket - érvelt a képviselő. Az azonban bizonyos, hogy az adóbevételek összege erőteljesen függ a GDP növekedési ütemétől - emelte ki a politikus.

A törvényjavaslatból az látszik, hogy jövőre nagy mértékű, GDP-arányosan több, mint háromszázalékos kamatfizetés fogja terhelni a költségvetést - hívta fel a figyelmet. A becslést optimistának nevező Mellár Tamás rámutatott, hogy a Költségvetési Tanács szerint sokkal inkább a négyszázalékos kamatfizetési kötelezettség lesz reális.