A Kúria az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében felidézte: a szervezők annak a 2020-ban elfogadott törvénynek az ötödik évfordulója alkalmából kívántak demonstrációt tartani, amely "megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától".
A gyűlés célja az lett volna, hogy kiálljanak a transznemű emberek és az LMBTQI-közösség jogegyenlősége mellett és felhívják a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, "különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre".
A rendőrség tiltó határozatában arra hivatkozott, hogy a korábbi Pride-gyűlések a tervezett gyűlés előzményi gyűlései, és a korábbi, előzményi gyűléseken készült képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek a gyermekvédelmi törvényben foglalt tilalmat sértenék - jelezték. A Kúria megállapította, hogy a gyülekezési hatóság a megismételt eljárásra előírt tényállás indoklási kötelezettségének eleget tett, ám a feltárt tényekből határozatának egy részében okszerűtlen következtetésre jutott.
A Kúria szerint a hatóság határozatában foglaltak még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a korábbi Pride-okat "előzményi" gyűléseknek lehet tekinteni, illetve, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként.
A Kúria e körben hangsúlyozta, hogy a hatóság a formai szempontokra eltúlzott, aránytalan hangsúlyt fektetett, továbbá, hogy "a figyelembe vett valamennyi körülmény csak közvetett bizonyítékul szolgál arra, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűléssel érintett helyszín tényleges helyszínként szolgálhatna a 30. Budapest Pride-hoz" - fogalmaztak.
Ugyanakkor a Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan a rendőrség következtetéseit helytállónak találta. Megállapította, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét.
Erre tekintettel alappal merült fel kétely a hatóságban arra vonatkozóan, hogy a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti azt, hogy a gyűlés megtartása ütközik a gyülekezési, illetve a gyermekvédelmi törvénybe foglalt tilalommal. Ezt a kételyt pedig a szervezők a gyülekezési hatóság által tartott egyeztetésen sem tudták eloszlatni
- fűzték hozzá.
Továbbá a Kúria az irányadó gyakorlatnak megfelelően nem adott helyt a felpereseknek az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága megkeresése iránti indítványának, mert a gyülekezési törvény által meghatározott 3 napos elbírálási határidő ezt nem teszi lehetővé - olvasható a közleményben.
A rendőrség honlapján elérhető határozat szerint a gyűlés szervezői az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért.
A szervezők közös közleményükben azt írták: a Kúria szerint nem lehet szabadon élni a békés gyülekezéshez való joggal és felvonulást tartani a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett Magyarországon.
"2025 júniusában az Európai Unió egyik tagállamában az a helyzet állt elő, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk szabadon terjesztheti a kirekesztő, az emberi méltóságot semmibe vevő nézeteiket a közterületeken, de ugyanazon a napon az egyenlőség és az emberi méltóság mellett tilos kiállni" - tartalmazza az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közleménye.
Hozzátették, a jogvédő szervezetek minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdenek tovább a békés gyülekezéshez való jog helyreállításáért.
A négy szervezet közlése szerint a mostani eljárásnak nincsen köze a június 28-ra tervezett Budapest Pride szervezéséhez.
(MTI)
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!