Latorcai Csaba kiemelte, az európai integráció legfőbb vívmányai között szerepel az 1987-ben indult Erasmus-program, ezért fontos, hogy a problémák és félreértések, amelyek a felsőoktatással összefüggésben az Erasmus+ program kapcsán megjelentek, mihamarabb, tárgyalásos úton, minden érintett fél számára megnyugtató módon rendeződjenek.

A kormány, ahogy eddig, úgy ezután is, kész az észszerű, konstruktív egyeztetésekre az Európai Bizottsággal az Erasmus kapcsán, de van egy határ, amely mentén visszautasítjuk a különböző politikai nyomásgyakorlást szolgáló vádakat - tette hozzá.

Az államtitkár kijelentette, megegyezésre törekszenek, és bíznak abban, hogy a kérdés végre nyugvópontra jut. Hozzátette: addig is a magyar oktatók és hallgatók semmit nem érezhetnek meg ebből a vitából, ezért a kormány minden forrást biztosít a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára, hogy a nemzetközi együttműködéseket, csereprogramokat folytatni lehessen.

Latorcai Csaba szólt arról is, hogy az elmúlt években sikeres versenyképeségi fordulat következett be az egyetemi modellváltás következtében, autonóm, kiszámíthatóan és átláthatóan működő, versenyképes felsőoktatási intézmények jöttek létre.

A sikert mutatja az is, hogy idén 27 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, és 29 százalékkal többen választottak modellváltó egyetemeket, a külföldi hallgatók száma pedig 10 év alatt a duplájára nőtt - ismertette az államtitkár.

Úgy fogalmazott, az irány jó, és ezt közösen tartani is szeretnék. A kormány ugyanis elkötelezett abban, hogy támogassák az egész életen át tartó tanulás révén a szakmai és személyes fejlődést.

Azt hangsúlyozta, mindenki számára elérhetővé kell tenni a más országokban való tanulás, képzés lehetőségét, az idegen nyelvek elsajátítását, a digitális készségek fejlesztését. A tudásba való beruházás elősegíti a fenntartható növekedést, a jólétet, a befogadást, és ezáltal az egyének, az intézmények és a társadalom egészének javát szolgálják - fűzte hozzá az államtitkár.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára azt mondta, hogy a nemzet megmaradásához és megerősödéséhez "jövőképes" fiatalokra van szükség, ennek záloga pedig a sikeres felsőoktatás.

Hozzátette: ennek érdekében újították meg a rendszert, duplázták meg a finanszírozást, és hajtottak végre egy versenyképességi fordulatot, amelynek köszönhetően autonómabb, versenyképesebb, rugalmasabb, kiszámíthatóbb, azaz jövőképesebb lett a magyar felsőoktatás.

Közölte, ezt bizonyítja, hogy a 28 ezres nemzetközi egyetemi versenyben 11 magyar intézmény a legjobb öt százalékban szerepel.

Magyarország 2030-ra szeretne Európa legjobb tíz innovátora közé kerülni, ez pedig csak úgy lehetséges, ha az egyetemeket a gazdaság szereplőivel összekapcsolják, és ha a nemzetközi erőtérben is erősebbé teszik, ennek érdekében a 13 ezer mobilitási lehetőséget szeretnék 2030-ra megduplázni - mondta az államtitkár.

Hankó Balázs szerint a következő időszak legnagyobb kihívása, hogy az egyetemeket a közösségformálás terévé tegyék, és a jövő egyetemén már ne hallgató, hanem alkotó, ne tanár, hanem mentor legyen.

Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt hangoztatta, idén az aktív társadalmi részvétel jegyében rendezik a konferenciát, mert az jobb minőségű élethez, magasabb minőségű közszolgáltatásokhoz, a közmegelégedettség magasabb szintjéhez vezethet.

Fontos az állampolgárok bevonása, véleményük kikérése a szakpolitikai javaslatokról, ez ugyanis "befektetés a bizalomba" - mondta a kuratórium elnöke, kiemelve, hogy az aktív részvétel erősítése a jó kormányzás védjegye.