Magyar Péter beszámolt arról is, jövőre 500 milliárd forinttal növeli a kormány az egészségügy forrásait, továbbá hogy a paksi védekezésben részt vett 1083 ember jutalmat kap.

A kormányfő kiemelte: prioritás az egészségügy, az oktatás, a magukra hagyott társadalmi csoportok támogatása, valamint azoknak az állami alkalmazottaknak a támogatása, akiket szintén magukra hagyott az előző kormány.

Közölte: a kormánynak törvényi kötelezettsége elküldeni a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak 15 nappal azelőtt, hogy benyújtja azt az Országgyűlésnek. Mivel idén el kell fogadni a költségvetést, és ez nagyjából egy hónapot vesz igénybe az Országgyűlésben, még októberben el kell küldeni a Költségvetési Tanácsnak a javaslatot - mondta. Hozzáfűzte: ekkor tájékoztatnak majd arról, hogyan alakul a 2027-es költségvetés.

Azt mondta, Tisza-kormány brutálisan rossz, csődközeli helyzetben vette át a 2026-os költségvetést, "trükkök százaival" voltak meghamisítva a büdzsé számai. Az Orbán-kormány által átadott 8,3 százalékos költségvetési hiány semmilyen formában nem fenntartható, és rövid időn belül államcsődhöz vezetne - értékelt.

Kiemelte: a fenntarthatóság, az államadósság csökkentése érdekében szükséges a költségvetési hiány jelentős csökkentése.

Megjegyezte: eddig 1200 milliárd forintot takarított meg a kormány a költségvetésben a felesleges kiadások, felesleges beruházások, költések lezárásával, a túlárazott kiadások megfogásával, racionalizálással, a feleslegesen kiáramló közpénz útjának elzárásával.

Közölte: a kormány és a közszféra először magán spórol, és bár ez önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy jelentős mértékű költségvetési hiánycsökkentést érjenek el és fenntartható pályára állítsák a magyar gazdaságot, jelentős tétel lesz.

A jövő évi költségvetésben ötszáz milliárd forinttal növelik meg az egészségügyi költségvetési forrásokat - közölte Magyar Péter, felidézve, hogy a Tisza azt vállalta, évente legalább ekkora összeggel növelik a területre rendelt költségvetési forrásokat.

Rámutatott: az Orbán-kormány utolsó éveiben Európában szinte a legalacsonyabb GDP-arányos költés volt jellemző az egészségügy területén. Ez is az oka egyrészt a várólisták egyre növekvő hosszának, másrészt a magyar társadalom nagyon-nagyon rossz egészségi állapotának, és annak is, hogy 5 évvel korábban halnak meg átlagosan a magyar emberek, mint az európai uniós átlag - közölte.

Ismertette, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vezetésével elkezdte a kormány az egyik legfontosabb vállalásuk teljesítését, a kórházi várólisták csökkentésére irányuló programot. Kísérleti programként több tízmilliárd forintot biztosítanak a csípő- és térdprotézis-, illetve a szürkehályogműtétekre, ahol a leghosszabbak a várólisták. Ismertette: jelenleg csak csípő- és térdprotézisműtétre közel 30 ezer ember vár ma Magyarországon, vannak, akik 4-5 évet, de átlagosan is rendkívül hosszú a várólista, 22 ezren már fél évnél is régebben várnak.

A kormány a jövő év elején, közepén megnézi, hogy mennyivel sikerült csökkenteni a várólisták hosszát, mennyivel gyorsabban lehet hozzájutni a szükséges ellátáshoz, és ennek fényében tudnak biztosítani újabb költségvetési forrásokat a többi területre is - jelezte.

Kitért ara is, teljesen új szemléletre van szükség, amivel átszervezhetik a kapacitásokat, ösztönözik az egészségügyben dolgozó munkatársakat, és betegközpontúvá teszik a magyar egészségügyet.

Szólt arról is, hogy délután, késő délután és éjszaka is lehetnek majd műtétek, ami Nyugat-Európában teljesen bevett dolog.

Hozzátette: a plusz munkát megfizetik, és nemcsak az számít, hogy ki műt többet, hanem az eredményességet, a beteg elégedettségét, a rehabilitáció hosszát is vizsgálni kell.

Közölte, folyamatosan frissülni fognak a jelenleg meglehetősen elavult egészségügyi adatbázisok is. Megjegyezte: önkéntes tartaléklistára jelentkezhetnek például azok, akik rövid értesítéssel is vállalni tudják a beavatkozást. Nagyon fontos elvárás az is, hogy az eddigieknél sokkal jobban nyomon követhető legyen, mi történik a beteggel, hozzájut-e a szükséges rehabilitációhoz, vissza kell-e mennie kórházba, megkapta-e a megfelelő tájékoztatást, és hogyan bántak vele.

Rendszeresen meg fogják kérdezni a betegek véleményét, folyamatosan értékelni fogja az egészségügyi kormányzat az ellátás minőségét, annak javulását, a beavatkozási pontokat, és ezeket figyelembe fogják venni, a finanszírozásnál - fejtette ki, hozzátéve: végre a beteget és az ő gyógyulását fogja az egészségügyi kormányzat a középpontba helyezni az eddigiekkel ellentétben.

A miniszterelnök közölte: jelenleg alacsonyabb a Duna vízhozama Paksnál, mint amilyen augusztus környékén volt, ez azt jelenti, hogy most újra állna a paksi atomerőmű, ha nem épült volna meg a fenékküszöb.

Kijelentette: a paksi fenékküszöb megépítése eddig legalább száz-, de inkább kétszázmilliárd forint kieséstől mentette meg az országot.

Kifejtette: ha nem épült volna meg a fenékküszöb, előzetes becslések szerint a paksi atomerőmű egyhavi leállása csak a költségvetésnek mintegy 50 milliárd forint kiesést okozott volna, és ebbe még nincs beleszámolva a gazdasági hatás. A fenékküszöb bekerülési költsége 6 milliárd forint körül alakult - tette hozzá.

Kiemelte: a kormány döntött arról, hogy a paksi védekezésben részt vett 1083 embert elismerésben és jutalomban részesíti. Egyhavi juttatást kapnak, ez a döntés 889 millió forintba kerül. Az elismeréseket október 23-án adják át - közölte Magyar Péter.

Fotó: MTI/Purger Tamás