TV műsor

Megbetegíthetnek, de ugyanakkor hasznosak is a szúnyogok

Belföld, 2021.06.14

Régóta kutatja a kétszárnyúakat dr. Soltész Zoltán, aki az egyetemen már biztosan tudta,hogy rovarokkal szeretne foglalkozni.

Tigrisszúnyog Jelenleg egy OTKA pályázat keretében kutatja a csípőszúnyogok kettős szerepét, ugyanis amellett, hogy kellemetlen csípéseket szenvedünk el ezektől a rovaroktól, fontos szerepük van a növények beporzásában is. A vele készített interjúból az is kiderül, hogy Magyarországon az inváziós szúnyogfajok jelentik a legnagyobb gondot.

WR: Évről évre megismétlődik az életünkben a szúnyogszezonok kezdetekor, hogy rádöbbenünk, nem vagyunk eléggé felkészülve a vérszívók támadására. Mit javasol, mit tegyünk ilyenkor?

S. Z.: A legfontosabb, hogy próbáljuk a belső terektől távol tartani a szúnyogokat és legyeket. Ekkor is, mint sok más esetben az ősi, jól bevált módszerek a leghatékonyabbak, így a jól záró szúnyogháló megadja az alapvető védelmet. Természetesen nem ülhetünk otthon addig, amíg véget ér a vérszívók rajzása, így külső védelemre is szükség van. Vannak a jól ismert krémek, füstölők, riasztók, melyek hatásosak lehetnek, de tudnunk kell, hogy a testszagunk vonzza a vérszívónkat a testünkhöz. Az tehát, hogy kit, milyen intenzitással csípnek a szúnyogok, attól függ, hogy mennyire kedvelik a vérszívók a testszagunkat. Ha megcsíptek, akkor fontos, hogy tartsuk tisztán az érintett területet, ne vakarjuk el a sebet. Ha szappanos vízzel lemossuk, 1–2 napon belül megszűnik a kellemetlen viszkető érzés.

WR: Kizárólag a nőstény szúnyogok csípnek, így adódik a kérdés, hogy mivel táplálkoznak a hímek?

S. Z.: Itt jön a képbe a szúnyogok másik funkciója. A hímek ugyanis virágnektárral táplálkoznak, ezért van jelentős szerepük a növények beporzásában. Egyébként a nőstényszúnyogok is ugyanúgy fogyasztanak nektárt, mint a hímek. A méhek nem lennének elegendők a beporzáshoz, ráadásul, ahogy észak felé haladunk a számuk egyre csökken. Ezeken a hidegebb területeken fokozatosan veszik át a beporzás feladatát tőlük a kétszárnyúak, vagyis a szúnyogok és a legyek.

WR: A csípőszúnyogok viszont jól ismertek, mint kórokozó vektorok, humán és állategészségügyi szerepük igen jelentős. Ön régóta kutatja a vérszívóknak ezt a szerepét. Mely szúnyogfajoktól kell leginkább tartanunk?

S. Z.: Ötven hazai fajt ismerünk, ám a legveszélyesebb a három inváziós faj, amelyeknek igen jelentős a vírusátviteli potenciájuk. Ezek, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán szúnyog és a koreai szúnyog. Valószínűleg hajóval jutottak el a kontinensünkre, Európán belül pedig egyéb közlekedési járművekkel (például kamionokkal) terjedtek el. Eredeti élőhelyükön elsősorban faodvakban összegyűlt csapadékvízben fejlődnek ki ezek a példányok, nálunk viszont ilyenből kevesebb van, így jól szaporodnak például hordókban, vagy a kertben felejtett játékok vagy a fólia mélyedéseiben. Ezek a fajok nem szaporodnak földdel érintkező vízterekben, így a kubikgödrökben vagy mocsaras területeken, ezért jobbára a közvetlen környezetünkben szaporodhatnak. Fontos tehát, hogy ne legyenek olyan vízzel teli edények vagy más eszközök ilyenkor a kertünkben, mert 30-35 fokban egy hét alatt kifejlődnek a tojásból ezek a szúnyogfajok.

WR: A kellemetlen csípéseken kívül vírusok terjedéséért is felelősek bizonyos szúnyogfajok.

S. Z.: Igen, a nyugat-nílusi vírus fő terjesztői a madarak és az általuk megfertőződött szúnyogok, ezért viszonylag hamar és nagy területeken tudott elterjedni a különböző földrészeken. Eleinte nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a vírusnak, mivel sokszor a megfertőződöttek észre sem veszik, olyan enyhe lefolyású a betegségük. Mintegy 25%-a a megfertőződötteknek enyhe, influenza-szerű tüneteket mutat, de 5%-a azonban komolyabb következményekkel számolhat, központi idegrendszeri szövődmények, agyhártya- vagy agyvelőgyulladás is kialakulhat. A nyugat-nílusi láz ellen nincs humán védőoltás, (a lovak esetében viszont rendelkezünk ilyennel), ezért csak tüneti kezelést tudnak alkalmazni különféle gyógyszerek segítségével.

WR: Mégis valahogy védekeznünk kell a veszély ellen.

S. Z.: Sajnos a szúnyogok nem ismerik a határokat, úgyhogy a folyamatos mérés, megfigyelés, valamint a nemzetközi együttműködés az, amit a tudósok tehetnek annak érdekében, hogy minél hatékonyabban derítsük fel ezeknek a fajoknak a mozgását, terjedését. A most futó kutatásom részeként szeretném bevonni a lakosságot is ebbe a folyamatba. Ha elküldik a környezetükben felbukkanó szúnyogok fotóját, mi beazonosítjuk azokat, és ha indokoltnak látjuk, elmegyünk a helyszínre, ahol csapdák segítségével egyedszámlálást hajtunk végre. Ezen kívül van egy nemzetközileg is elterjedt mobiltelefonos applikáció, mely szintén segíti a gyűjtő, felderítő munkánkat.
(Webrádió)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!