A közlemény szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is "komoly akadályokkal" szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.

Továbbra is rossz az egyetemek akadálymentesítettsége, ezért sokszor gondot okoz az érintetteknek eljutni a szemináriumokra, a könyvtárba vagy a kötelező gyakorlati helyszínekre. A közösségi események helyszíne, a kollégiumok és a tömegközlekedés sem mindig megfelelően akadálymentesített, utóbbit az egyetemek mikrobuszokkal próbálják megoldani, de az egyetemek többsége nem rendelkezik szakértők által megismerhető akadálymentesítési tervekkel, sőt az épületállomány akadálymentességének felméréséről sem tudnak - írták.

Komoly problémának nevezték azt is, hogy sok mozgáskorlátozott egyetemi hallgatónak lenne szüksége segítségre, például közlekedésben, órai részvételben vagy épp otthoni tevékenységekben - öltözés, étkezés -, de ilyen segítséget az egyetemek csak nagyon korlátozottan tudnak adni. Ezért éppen a több segítséget igénylő, súlyosabban mozgáskorlátozott hallgatók igényei nem megoldottak - tették hozzá.

A kutatásból kiderült: a fogyatékossággal élő hallgatókat egyre ritkábban éri előítélet a hallgatótársaktól, de az oktatók oldaláról még mindig vannak negatív sztereotípiák, főleg tanulmányi kérdésekkel kapcsolatban. A legtöbb egyetemen a fogyatékos hallgatókat segítő esélyegyenlőségi irodák kapacitáshatáron dolgoznak: több forrással erősebb lehetne a szolgáltatásuk - olvasható a közleményben.