N.S.: Az, hogy a szegedi utcákban milyen állapotban vannak az utak, járdák, azok mérhetők. Az ezért felelő szakemberek ugyanis folyamatosan figyelik, hogy az adott helyen, milyen úthibák vannak. Erről nyilvántartást vezetnek, így pontosan lehet tudni, hogy milyen műszaki állapotban vannak ezek az utak és mikor van szükség a rekonstrukcióra. Ezeket, illetve a képviselői és lakossági észrevételeket figyelembe véve döntünk arról, hogy mikor, melyik felújítására kerüljön sor. A forgalmasabb, és a tömegközlekedést érintő utcák útjai, körutak, sugárutak természetesen elsőbbséget élveznek. Fontos tudni, hogy az, hogy ezekre az útfelújításokra, mennyit költünk, évről-évre változik. Idén 2 milliárd forint jut minderre, ugyanis, ahogy minden önkormányzatot, úgy a szegedit is egyre több megszorítás éri a kormány részéről.

WR: Több parkolót is kialakított a szegedi önkormányzat az elmúlt években a város legkülönbözőbb pontjain, ám azt látni, hogy még mindig nincs elég hely az autók számára a városban.

N.S.: Engedje meg, hogy messzebbről indítsak. A szegedi utcák szélessége, egyfajta örökségként szolgál, ami mára azzal jár együtt, hogy nem tudja oly mértékben kiszolgálni az autósforgalmat, mint, ahogyan arra szükség volna. A Belvárost és a lakótelepeket sem ennyi autóra tervezték annak idején, mint, amennyit most használnak az emberek. Ez pedig megnehezíti a parkolóhelyek számának bővítését is. Éppen ezért a szegedi önkormányzat egyik célja, hogy az autók helyett, egyfajta alternatívaként arra ösztönözze az itt élőket, hogy használják a tömegközlekedést vagy üljenek kerékpárra. Ennek érdekében az elmúlt években számtalan kerékpárutat újítottunk fel és alakítottunk ki újakat. Emellett igyekszünk persze enyhíteni a parkolási problémákon is. Közben azon is dolgozunk, hogy ezzel párhuzamosan, egyre több zöldfelülete legyen a városnak – erre a szegediek is igen nagy számban igényt tartanak. A probléma tehát városrészenként eltérő, és a megoldás is más-más. Dolgozunk rajta.

N.S.: Ha a legegyszerűbb szabályt szeretnénk a parkolásra vonatkozóan alkalmazni annak érdekében, hogy mindenkinek jusson hely, egy akkora városban, mint Szeged, akkor el kell érnünk, hogy az emberek, a lehető legkevesebb ideig használják a parkolókat. Ezt pedig nemcsak nálunk, hanem máshol is úgy próbálják meg elérni, hogy városrészenként más-más összeget kérnek el a parkolódíjakért, egyfajta forgalomszabályozásként.

WR: Ha városfejlesztésről beszélünk, akkor nem mehetünk el az útfelújítások és a parkolók kialakításán túl, a térfigyelő kamerák bővítése mellett sem.

N.S.: A szegedi önkormányzat nagyon fontosnak tartja, hogy folyamatosan bővítse a térfigyelő kamerák számát. Jelenleg 300 darab van belőlük szerte a városban. Vannak olyan városrészek, ahová lakossági igények alapján kerültek ki ezek az eszközök, bűnmegelőzési céllal és vannak olyan városrészek, ahová a rendőrség kérésére telepítettük a kamerákat, amelyek azóta nagyban hozzájárulnak a mindennapi sikeres munkavégzésükhöz. A kameraképek baleseteknél, incidenseknél segítik a helyzetek feltárást, tisztázását. Ha erre nincs szükség, akkor a felvételek 30 napon belül törlésre kerülnek. Kívülről ezek nem érhetők el.

N.S.: A szegedi önkormányzat Zöld Város programja keretében az elmúlt időszakban, több ikonikus helyszínt alakított át, varázsolt zöldebbé, természet-, és klímabarátabbá. Nemcsak azért, hogy az itt élők számára komfortosabb legyen az időt a Belvárosban tölteni, hanem azért is, mert egészségügyi szempontból sem tesz jót senkinek ez a nagy meleg. Másrészt a növényeinket is igyekszünk óvni, megtartani, gondozni, ennek ellenére tavaly mégis több mint 2 ezer fát kellett kivágnunk, mert a nagy meleg miatt kiszáradtak. Ezeket igyekszünk most olyanokkal pótolni, amelyek jobban bírják a meleget. Továbbá a klímaváltozás fontosságára hívja fel a figyelmet az a néhány napja útjára indított projektünk is, amelyet egy tárlattal nyitottunk meg. A kiállítás a Klauzál téren kapott helyet, és kiszáradt fák sorát mutatja be. Hamarosan a város több pontján megjelennek majd az ezzel kapcsolatos információs táblák is. Maga, a 2028-ig tartó, ReGreenX névre hallgató program a szárazság ellen keresi a megoldást. Erre 1,263 milliárd forintos, Európai Uniós támogatást nyertünk. Ennek a 80 százalékát az Európai Unió közvetlen támogatásként biztosítja. A program kulcsszereplői a klímakutatók, biológusok és kertészeti szakemberek, akik a megfelelő növényfajok kiválasztásán dolgoznak. Olyan, az Alföldön már honos növényfajok változatait keresik, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat. Ezen felül a város több pontján modellkerteket hoznak létre, hogy bemutassák a lakosságnak a klímaváltozást toleráló növényfajtákat. A projekt fontos része a tudásátadás és szemléletformálás is, ezért az oktatási intézményekben, helyi közösségekben mutatják majd be azt is, milyen növényeket érdemes választani és hogyan kell azokat gondozni