Navracsics Tibor szerdán Budapesten a Kormányinfón azt mondta, a bizottság nap folyamán ismertetett döntése nem okozott nagy meglepetést a magyar kormánynak, a testület több mint egy hete "újságírók által közölte velünk készülő álláspontját".

Megjegyezte, ez az álláspont nagyjából megegyezik a bizottság által szeptemberben ismertetettel.

A miniszter - aki a kormányülés közben tartott tájékoztatót - elmondta, a mostani az első alkalom, hogy a bizottság hivatalos formában bejelentette, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) benyújtott magyar nemzeti terv "elfogadásra méltó".

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság a magyar tervet a legkiválóbbak közé sorolta, egyetlen kategória kivételével a legmagasabb osztályzatot kapta.

Kitért arra, hogy a terv elfogadása másfél évvel ezelőtt már karnyújtásnyira volt, és azóta is folyamatosak voltak a konzultációk.

Navracsics Tibor bizakodását fejezte ki az iránt, hogy a bizottság döntése a kohéziós pénzekkel kapcsolatban megnyitja az utolsó körös egyeztetéseket és a tárgyalások lezárásának lehetőségét, azaz záros határidőn belül aláírják a partnerségi megállapodást is.

Szerinte ha ez megtörténik, akkor teljesül a nyáron kitűzött cél: hat hónap alatt mind a két nagy területen - ahol még nyáron messzinek tűnt az uniós források elérése - megállapodnak a bizottsággal, ez pedig lehetővé teszi, hogy 2023-tól ténylegesen is megnyíljanak az uniós források.

A miniszter szerint az sem jelent újdonságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a 65 százalékos zárolásra vonatkozó javaslatát. Értékelése szerint ez részben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépítési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még "előttünk vannak".

A miniszter bízik abban, hogy Magyarország ugyanolyan pontosan és alaposan teljesíti a még hátralévő vállalásokat, ahogy az eddigieket is tette. Közölte, reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani, és lehetővé válik, hogy százszázalékosan hozzáférjen Magyarország az uniós forrásokhoz minden operatív programban.

Kérdésre válaszolva Navracsics Tibor azt mondta: a magyar kormány mindig az elvei fenntartása mellett kötött kompromisszumot a megegyezés érdekében. Ha az ország tovább halad a programja végrehajtásával, és újabb határidőket teljesít, a tagállamok és a bizottság számára is világos lesz: "nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni" - fogalmazott Navracsics Tibor.

Hangsúlyozta: a magyar fél az egymással össze nem függő kérdéseket végig külön kezelte a tárgyalások során.

Kijelentette azt is: ha az év végéig sikerül a további két megállapodást aláírni, sikeresnek fogja értékelni a tárgyalásokat. Ha pedig mindent megtett azért, hogy ez sikerüljön, ám mások miatt mégsem jön létre egyezség, nem mond le posztjáról - válaszolta egy másik kérdésre.

Közölte: mindehhez az Országgyűlésnek már nem kell rendkívüli ülést tartania.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre arról beszélt: jó esély van arra, hogy az operatív programokhoz szükséges partnerségi megállapodást is aláírják.

Elmondta, a baloldalnak a kondicionalitási eljárásban lehetett szerepe, hiszen a bizottság részben nem méltányolta azokat a döntéseket, amelyeket csak a jövő héten hoz meg az Országgyűlés. Az Európai Bizottság ugyanakkor az Európai Parlament (EP) nyomása alatt áll - tette hozzá, hibának nevezve, hogy az EP-ben ilyen hangulat alakult ki. Szerinte ez azoknak a magyar képviselőknek a bűne, akik valótlanságot terjesztenek az országról.

Kijelentette: elutasítandó, hogy "valaki keres nettó hatmillió forintot, és amikor a tanárok bérét két év alatt meg akarjuk emelni 440 ezer forintról 800 ezerre, akkor olyan határozatot fogad el az Európai Parlamentben, hogy Magyarország, a magyar tanárok, a magyar egészségügy, a magyar vállalkozások ne juthassanak pénzhez".

Az alapvető céljukat azonban szerinte e képviselőknek nem sikerült elérniük, hiszen a felfüggesztés nem jelent forrásvesztést.

Jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, amiből 1500 milliárdnak már most sincs akadálya - tette hozzá. További 1000 milliárd elől pedig várhatóan az év másodi felére elhárulhatnak az akadályok.

Ennek nagyságrendjéről szólva közölte: a kormánynak ennek a pénznek a többszöröséről kell gondoskodnia a rezsicsökkentés fenntartásához. Mivel a magyar gazdaság fundamentumai és a költségvetés is stabil, a problémát inkább a magas energiaárak okozhatnak.