Deli Gergely hozzátette: ez azonban nem járhat az állampolgárok jogainak szükségtelen, aránytalan korlátozásával.

A rektor felhívta a figyelmet, hogy az információs társadalom területén megfigyelhető rohamos fejlődésnek jelentős hatása van az állampolgárok életére és a társadalmak, államok működésére.

Azt mondta: nem helyes a technológiai megoldásokra csak az életet megkönnyítő lehetőségként tekinteni, de a felmerülő veszélyeket sem szabad túlbecsülni.

Deli Gergely hangsúlyozta: az információs technológia fejlődésével járó megoldásokat a demokratikus alapértékek tiszteletben tartása mellett kell a közjó szolgálatába állítani.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a technológia és az alkotmánybíráskodás kapcsolatáról tartott előadásában felidézte, hogy a történelem során a nemzetek társadalmi, jogi berendezkedését, kultúráját is meghatározták az ipari forradalmak. A közkeletű vélekedés szerint pedig most zajlik a negyedik ipari forradalom - tette hozzá.

A technológia exponenciális ütemű fejlődése már elkezdte átformálni a társadalmakat, a mindennapi életet. Megváltoztatta és megváltoztatja a személyes kapcsolatokat, az oktatást, a munkavégzést is - hívta fel a figyelmet.

Ez a technológiai fejlődés megnehezíti a jogalkotók, a jogalkalmazók dolgát is. Jelenleg is számos kérdés van a mindennapi élet területén, amelyekre nincs megfelelő jogi megoldás - mondta, példaként említve, hogy a közösségi médiában bizonyos közléseket a platformok saját hatáskörben blokkolhatnak és döntésükkel szemben nincs sem nemzeti, sem nemzetközi szinten kikényszeríthető jogorvoslat.

Az Ab-t érintően elmondta: munkájuk során nemcsak az adott kérdés szabályozását, hanem az adott technológia működését is ismerniük kell ahhoz, hogy megfelelő döntést hozhassanak. Példaként említette az egyik sportklub által alkalmazott vénaszkenner használatát, amelyhez kapcsolódóan a biometrikus adat kezelésének törvényi szabályozását vizsgálta az Ab.

Sulyok Tamás úgy vélte, hogy a technológiai fejlődésekkel kapcsolatos kihívásokra az információk és tapasztalatok megosztásával lehet megtalálni a leghatékonyabb választ.

Ennek érdekében a magyar Alkotmánybíróság idén nyáron elindítja az európai alkotmánybíróságok hálózatát - jelentette be az Ab elnöke, ismertetve: ez az európai alkotmánybíróságok gyors és hatékony tapasztalatcseréjét szolgáló közös, kereshető angol nyelvű adatbázis lesz.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az izraeli Pegasus-kémszoftver példáján keresztül mutatta be az új technológiák használatának ellenőrzését.

Elmondta, hogy az izraeli szoftver eredetileg egy linkre kattintással tudott feltelepülni az érintett telefonjára. Így a felhasználó minden alkalmazásához, még a titkos csatornákon lévő információihoz is hozzáférhettek a szoftver segítségével. Egy 2019-es fejlesztés óta, már klikkelés nélkül, automatikusan is lehet telepíteni a szoftvert az érintett telefonra.

A NAIH elnöke azt mondta: vannak európai jogi lehetőségek a köz-, és magánadat kezelésének szabályozására is, a nemzetbiztonsági célú adatkezelés szabályozása viszont nemzeti hatáskör. Hangsúlyozta, Magyarországon a titkos információgyűjtésnek az engedélyezésnek, a végrehajtásnak és az utóellenőrzésnek is megvannak a kritériumai. Garanciát jelent, hogy az ellenőrzés nem a végrehajtó kezében van - emelte ki. Megjegyezte: a NAIH nemzetközi viszonylatban széles hatáskörrel rendelkezik, valamennyi folyamat ellenőrzésében van szerepe.

Péterfalvi Attila kiemelte: hatóságuk a Pegasus-ügyben nemcsak a szoftver használatának engedélyezéséhez szükséges formai követelményeket, hanem a tényállást, az azt megalapozó bizonyítékokat is vizsgálta. A miniszteri engedélyeknél azt is nézték, hogy azok minősítése megfelel-e a szabályoknak. Vizsgálatuk során nem tártak fel jogelleneséget- húzta alá.

Azt viszont nem sikerült feltárniuk, hogy a sajtóban megjelentek szerint valóban 300 ember érintett-e Magyarországon az információgyűjtés. Nem tudták megállapítani továbbá, hogy az ügyben konkrét adatok nyilvánosságra kerülése jogellenes adatkezelésnek vagy adatvédelmi incidensnek minősül. Utóbbi kapcsán a hatóság feljelentést tett - közölte Péterfalvi Attila.

Török Bernát, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) igazgatója előadásában rávilágított az információs technológia jelentette kihívásokra, veszélyekre, és lehetőségekre is.

Kiemelte, hogy a demokratikus részvétel, a polgári aktivitás, a szabad véleménynyilvánítás, a kapcsolattartás, a civil szerveződések szempontjából jó lehetőséget jelent az információs technológia. Kiemelte ugyanakkor, hogy továbbra is vannak "kapuőrök", s a televíziós és újságszerkesztőkhöz képest a közösségi média platformokon akár még hatékonyabban képesek blokkolni a demokratikus párbeszédet.

Török Bernát szerint, ahhoz hogy valóban a demokrácia hatékonyabbá tételéhez használják az információs technológiát, olyan szabályozásra van szükség, amely a közjót állítja középpontba.