Beneda Attila a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és a Családbarát Magyarország Központ konferenciáján arról beszélt, hogy a munka-család egyensúlyra törekvés nagyon nehéz, mégis ebbe az irányba kell terelődni. Hozzátette: a kormány büszke lehet magára ebből a szempontból, hiszen jónéhány intézkedés történt, amely ezt a törekvést kifejezi. Ilyen a bölcsődei rendszer fejlesztése, a diplomás gyed, a gyed extra, vagy a négygyermekes édesanyák szja-mentessége - sorolta.

Kitért arra is, hogy kevés szó esik az úgynevezett "láthatatlan munkáról". Ez elsősorban a "második műszak", de lehet a családjukban élő rászorultak, azaz beteg gyermek vagy idős hozzátartozó ápolása is. Mint a helyettes-államtitkár elmondta, ez utóbbi munkát 80 százalékban a nők végzik el, de ez nem számít bele a GDP-be, a hazai össztermékbe, holott nagyon is bele kellene - állapította meg.

A politikus kijelentette, hogy az EU-s magyar elnökség során, valamint a nők helyzetével foglalkozó közelgő ENSZ-közgyűlésen képviselni fogja, hogy ezt az áldozatos munkát csak mentális egészségben lehet végezni. Általában a társadalmak, akár a magyar társadalom is, nem áll nagyon jól ebben a tekintetben.

"A jövő záloga, hogy följebb tudjunk lépni" - fogalmazott Beneda Attila, aki hozzátette, az első lépés, hogy erről közbeszéd legyen, de az állam feladata az is, hogy elősegítse a szabad döntések lehetőségét.

A jövő feladatairól szólva első helyen említette, hogy csökkenteni kell a "szakadékot" a nők és férfiak fizetése között. Minden előrelépés mellett is a nők fizetése átlagosan 15 százalékkal alacsonyabb, ami "tarthatatlan, mindenképpen orvosolni kell" - jelentette ki.

Megjegyezte, hogy a költségvetési szférában ezek a különbségek már csaknem kiegyenlítettek. A női vezetők keresete viszont már Európa élvonalába tartozik, míg a pénzügyi szektorban 37 százalékkal keresnek kevesebbet Magyarországon a nők, mint a férfiak.

"Ez egy olyan kérdés, amit nem lehet megkerülni: meg kell oldani" - hangsúlyozta a KIM helyettes-államtitkára.