Kövér László házelnök hétfőn fogadta Kim Dzsin Phjót, a Koreai Köztársaság nemzetgyűlésének elnökét, egy hónappal azután, hogy maga járt a távol-keleti országban.

Elmondta: a 2019 óta stratégiai szinten működő koreai-magyar kapcsolat a legjobb példa arra, miért kellett meghirdetnie a kormánynak 2010-ben a keleti nyitás politikáját. Dél-Korea az elmúlt években több alkalommal is a legnagyobb befektető volt Magyarországon - hangsúlyozta a házelnök.

A találkozón a két országot érintő nemzetközi kihívások is szóba kerültek - számolt be Kövér László. Mint mondta, az ukrajnai háborúból származó problémák, az infláció vagy az energiaárrobbanás a Magyarországon működő több száz dél-koreai céget ugyanúgy érinti, mint az egész magyar gazdaságot.

Ezen problémák megoldása az együttműködés új területeit nyithatja meg - hangsúlyozta.

Kim Dzsin Phjo, aki magyarul köszöntötte a jelenlévőket, a többi között azt hangsúlyozta: a Magyarország szomszédságában zajló háború fenyegetése, valamint Észak-Korea nukleáris fenyegetése ellen a két országnak együtt kell felemelni a szavát a nemzetközi színtéren.

A koreai házelnök Közép-Európa motorjának és az Európai Unió egyik fejlődési központjának nevezte Magyarországot. Rámutatott: a két ország az 1989-es diplomáciai kapcsolatfelvétele óta számos téren erősítette az együttműködést, a gazdasági területek mellett kulturális vagy oktatási téren is.

Dél-Korea az egyik legnagyobb magyarországi beruházóvá vált, a két ország kereskedelmi kapcsolata pedig eléri a 7 milliárd dollárt - hangsúlyozta. Utóbbi főleg a csúcstechnológiák, például az akkumulátoros autóipar területén zajló együttműködés eredménye.

Kim Dzsin Phjo köszönetet mondott azért is, amiért Magyarország támogatja országa törekvését a 2030-as világkiállítás megrendezésére. Ugyancsak kifejezte háláját a koreai parlament és a nép nevében is, amiért Kövér László házelnökkel együtt róhatta le kegyeletét a Hableány hajókatasztrófa áldozatainak budapesti emlékművénél.