OGY - Kozma Ákost javasolja az igazságügyi bizottság alkotmánybírónak
Belföldi hírek, 2025.06.10
A Fidesz-KDNP jelöltjét, Kozma Ákos ombudsmant szavazta meg az Országgyűlés igazságügyi bizottsága alkotmánybíró-jelöltnek keddi budapesti ülésén.
Kozma Ákos - a Független Rendészeti Panasztestület volt elnökhelyettese, az elmúlt hat évben pedig az alapvető jogok biztosa - meghallgatásán kiemelte, véleménye szerint a jogvédelem nem csupán technikai tevékenység, az alkotmánybírói munka nemcsak jogértelemzési rutin, hanem morális felelősség is, a közbizalom, a társadalmi szolidaritás és az egyéni jogok védelmének legfontosabb intézményi garanciája.
Az alkotmányosság nem statikus norma, hanem élő jog, amely csak akkor tud érvényesülni, ha az azt védő intézmények szakmailag hitelesek és a közbizalom megerősítésére törekednek - jelentette ki a kormánypártok jelöltje.
Kozma Ákos eddigi munkájáról elmondta, ombudsmani munkája során kiemelten fontosak voltak számára a gyermekvédelmi, a szociális ellátással kapcsolatos, az egészségügyi, valamint a rendőri intézkedések jogszerűségét érintő kérdések.
Az alapvető jogok biztosaként a terepen történő tájékozódást, valamint a más országokkal, intézményekkel, nemzetközi szervezetekkel való közös munkát is lényegesnek tartotta - tette hozzá.
Az ülésen a Mi Hazánk frakciójának alkotmánybíró jelöltje, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, politikus szerint a magyar jogrend érvényesítése során a Magyarország örökké szabad alapelvet kell szem előtt tartani, és meg kell védeni Magyarország törvényeit, szokásait, függetlenségét és szuverenitását.
Egy alkotmánybíró legfontosabb feladata a nemzetvédelem és a jogvédelem érvényesítése, különösen most, amikor rendkívüli veszélyek leselkednek Magyarország jogvédelmére - mondta a jelölt.
Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, az Alkotmánybíróságnak (AB) meg kell zaboláznia a bírói kar visszaéléseit, valamint "vissza kell metszenie a hatalmi vadhajtásokat".
Marczingós László jogász, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának alkotmánybíró jelöltje azt hangoztatta, hogy mivel Magyarország az Európai Unió tagja, jogrendjét is ennek fényében kell szemlélni, és az AB-nek félre kell tennie az az uniós jog teljes érvényesülésével szembehelyezkedő gyakorlatát.
Véleménye szerint az Alkotmánybíróságnak egy olyan úton kellene elindulnia, amelyen nem a politikai megfelelőség adja az irányvonalat.
Marczingós László aggályát fejezte ki amiatt, hogy a jelölő bizottsági tagoknak, valamint az alkotmánybírót megválasztó Országgyűlésnek hiányzik a szakmai kompetenciája a kérdésben.
Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke visszautasította ezt a véleményt.
Rónai Sándor (DK) hozzászólásában úgy fogalmazott, a kormány az elmúlt 15 évben felszámolta a köztársaságot és az alkotmányt is, és egypárti alaptörvényt hozott létre, az AB-t pedig kiürítette, amelynek eredményeképpen a testület semmit sem csinál, kontroll és ellensúly helyett jó fideszes pártkatona és kiszolgálja Orbán Viktor rendszerét.
Cseh Katalin (Momentum) annak a véleményének adott hangot, miszerint szégyenteljes, hogy az AB asszisztál a jogállam lebontásához.
Apáti István, a Mi Hazánk frakciójának képviselője arról beszélt, hogy a bírák sok esetben függetlenek az objektív valóságtól, és a társadalmat felháborító döntéseket hoznak, ezen pedig senki sem akar változtatni.
Apáti István Z. Kárpát Dániellel, a Jobbik-frakció képviselőjével együtt arra volt kíváncsi, hogy a devizahitelesek ügyében az alkotmánybíró-jelöltek szerint milyen tennivalója lenne az AB-nek.
Kozma Ákos válaszában hangsúlyozta, az AB független testület, ezért ha most konkrét kérdésekre konkrét válaszokat adna, megcáfolná ennek a függetlenségnek az "éthoszát".
Hozzátette ugyanakkor, hogy ombudsmanként foglalkozott a devizahitelesek kérdésével, és mindig igyekezett az emberek érdekeit szem előtt tartva állást foglalni.
Gaudi-Nagy Tamás úgy fogalmazott, döbbenetes probléma a magyar jogrendszer azon hiátusa, hogy nincs hatékony felelősségre vonási rendszer, ha egy bíró függetleníti magát a jogszabályoktól. A devizahitelesekkel kapcsolatban szerinte a jogalkotásnak lenne dolga.
Marczingós László reagálásában elmondta, ügyvédként többször szembesült azzal, hogy az eljáró bíró megtagadta az európai uniós jog alkalmazását. Márpedig a bírák a jog hatálya alól nem vonhatják ki magukat, amennyiben ezt megteszik, önkényessé válnak - emelte ki.
Kozma Ákost 7 igen, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a bizottság. A Mi Hazánk frakció jelöltje, Gaudi-Nagy Tamás nem kapott támogató szavazatot, a tagok 7 nemmel és 2 tartózkodással utasították el, míg a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának jelöltje, Marczingós László 2 igen és 7 nem szavazatot kapott, tartózkodás nélkül.
Kozma Ákos alkotmánybíróvá-választásáról az Országgyűlés dönt majd.
(MTI)
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!