Előterjesztő: a mesterséges intelligencia használatára készülő, Magyarország versenyképességét növelő nyilvántartási rendszer jön létre

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a jogi személyek nyilvántartásáról, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslatokat ismertetve jelezte, a javaslatok szorosan kapcsolódnak a közhiteles nyilvántartásokról szóló, néhány hónapja elfogadott törvényhez.

Hangsúlyozta: a gazdasági versenyképességet a jogrendszernek is támogatnia kell, és egy ilyen, jól kialakított rendszerben nagyon fontos szerepe van a digitalizációnak, amelynek meg kell jelennie a nyilvántartások rendszerében és a jogalkalmazás területén is. Hozzátette: ehhez alkalmazkodnia kell a cégnyilvántartási rendszernek is.

Az újfajta koncepción alapuló, a mesterséges intelligencia használatát lehetővé tevő cégnyilvántartást nem a bíróság fogja vezetni, hanem egy hatóság. Erre azért van szükség, mert Európában általános alapelv, hogy minden bírósági döntés mögött embernek kell állnia, azt mindig egy bírónak kell meghoznia - mondta.

Az új rendszerben kettéválnak az eljárások: lesznek közigazgatási típusú automatikus és teljes eljárások. Az automatikus eljárások során, aki besétál egy ügyvédi irodába, mire kijön onnan, a kezében tarthatja a cégét bejegyző végzést, így másnap meg tudja kezdeni a tevékenységét. Ennek a gazdaság működése és versenyképessége szempontjából óriási jelentősége van, hiszen az eljárás nemcsak gyors, de a földrajzi távolságokat is eltünteti. Bárki, bárhonnan be tud jelenteni egy céget, amelyet nem a vármegyei alapú cégbírósági rendszerbe kell bejegyezni, hanem egy központi nyilvántartásba.

Ugyanakkor lehetőség lesz a teljes eljárás választására is. Ennek különösen a civil szervezetek esetén van jelentősége, amelyek nem feltétlenül tudják finanszírozni az automatikus döntéshozatali eljárás ügyvédi költségeit.

A rendszer üzemeltetéséhez új hatóságot fognak felállítani - mondta, hozzátéve, hogy az automatikus bejegyzési eljárás működtetéséhez egy viszonylag kicsi, a cégbíróságok rendszerénél jóval kisebb létszámú szervezet szükséges.

A másik, a végelszámolásról szóló javaslat a végelszámolással, illetve kényszertöréssel kapcsolatos eljárásokat gondolja át. Ezek az eljárások továbbra is bírósági hatáskörben maradnak. A végelszámolásra két év áll majd rendelkezésre, ami meghosszabbítható, ugyanakkor egy új szabály értelmében minden esetben elláthatják majd vezető tisztségviselők is a végelszámolói szerepkört, nem kell feltétlenül végelszámolót kijelölni.

Ugyancsak új szabályként említette, hogy végelszámolási eljárás eredménytelensége esetében a végelszámolás egyszerűen megszűnik, tehát nem fordul át kényszertörlési eljárásba, ennek megfelelően a gazdasági társaság tovább működhet.

Tuzson Bence összegzése szerint a két törvényjavaslat beterjesztésekor átfogóan és nagyon alaposan elemezték a jelenlegi jogi és gazdasági folyamatokat, és ezeket egymáshoz rendelve, felkészülve a mesterséges intelligencia belépésére a jogi folyamatokba egy olyan konstrukciót alkottak, amely segíti Magyarország versenyképességét.

Fidesz: a javaslatok alapvető befolyással bírnak a magyar gazdaságra

Láng Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy két fontos, a jövőre és a magyar gazdaságra alapvető befolyással bíró javaslatot tárgyal a parlament.

Hangsúlyozta, hogy a polgári törvénykönyvről szóló törvény a társasági jogot és a fő, magánjogban megjelenő jogi személyeket is szabályozza.

Az egységes magánjogi szemlélet a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósítható - jelentette ki. Magyarországon jelenleg bírósági, hatósági, kamarai és egyéb nyilvántartásokban vezetik a hazai jog alapján létrejött jogi személyek és egyéb olyan jogalanyok adatait, akik részt vesznek a piaci forgalomban, vagy jogalanyiságuk révén figyelmet érdemelnek - emlékeztetett.

A nyilvántartás vezetésének szabályai és a nyilvántartott adatok köre nyilvántartásonként eltérő, olyan jogi személyek is léteznek, amelyeknek adatait egyetlen nyilvántartásban sem vezetik - mutatott rá a vezérszónok. A jelenlegi jogszabályi környezetben és joggyakorlat mellett a Magyarországon bejegyezett, a magyar jog alapján létrejött és működő jogi személyekről egységes, koherens nyilvántartás nincs - érvelt a változtatás mellett.

A közös nyilvántartás előnyeit sorolva az egységes eljárási szabályokat, a gyors eljárásokat, az eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetését, a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságát, az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkenését és az állami adatvagyonnal való hatékony gazdálkodást említette.

Láng Zsolt felhívta a figyelmet, hogy megszűnik a cég- és civil nyilvántartás, helyettük egységes hatósági nyilvántartás jön létre, a nyilvántartó pedig nem a bíróság, hanem egy hatóság lesz.

A törvény megalkotásakor az első ütemben a cégnyilvántartást, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását egyesítik - mondta. Megjegyezte, hogy a társasházak korlátozott jogalanyisága meghaladottá vált, ezért indokolt a jogi személyként való kezelésük és szabályozásuk.

A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló javaslat hatálya alá tartozik a törvényességi felügyeleti eljárás, a végelszámolási eljárás, valamint a vagyonrendezési eljárás - emelte ki Láng Zsolt, hozzátéve, hogy a jogszabály a kényszertörlési eljárást is szabályozza.