OGY - Krónika 1. rész (költségvetés)

Belföld, 2022.06.23

Államtitkári, illetve képviselői felszólalásokkal folytatódott a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája csütörtökön az Országgyűlésben.



Államtitkár: a 2023-as a rezsi- és honvédelem költségvetése



Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: sajnálatos, hogy amikor éppen megbirkóztak a koronavírus-járvány okozta válsággal, ismét újabb kihívásokkal kellett szembenézni az orosz-ukrán háború miatt. A beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült, rég nem látott humán katasztrófa és társadalmi sokk jellemezte az elmúlt pár hónapot - fejtette ki.

Ebben a helyzetben - mutatott rá - a magyar kormány álláspontja határozott és egyértelmű: nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit.

Az államtitkár a jövő évi büdzsét a rezsi- és honvédelem költségvetésének nevezte, hangsúlyozva, hogy a javaslat stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához, garantálja a családok védelmét, Magyarország biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését.

Kiemelte: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forinttal biztosítja, hogy a háztartások a kiszámíthatatlanul emelkedő piaci árnál alacsonyabb energiaárat fizessenek. Ezáltal "megőrizzük a háztartások vásárlóerejét", vagyis továbbra is biztosított marad a fogyasztás révén támogatott gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatási szint és a vállalati beruházások további növekedése - mondta.

Emellett - folytatta - a közszféra és a vállalati szféra béremelései, továbbá a minimálbér jelentős emelései is biztosítják, hogy a magas infláció mellett is emelkednek a reálbérek.

Elmondta: a 842 milliárd forintos honvédelmi alap csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti Magyarország fizikai biztonságát.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, az idei 4,7 százalék után, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kabinet, ami várhatóan ismét felülteljesíti az uniós átlagot, így Magyarország relatív fejlettsége tovább javulhat európai összehasonlításban. Hozzátette: az egyensúlyi mutatók folytatódó javulását prognosztizálja a kormány, így a GDP-arányos államháztartási deficit, az adósságráta és a külső egyensúlyi mutatók is érdemben javulhatnak az elkövetkezendő időszakban.


Fidesz: emelkedik jövőre a nemzetbiztonsági szolgálatok anyagi támogatása



Halász János (Fidesz) a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként a titkosszolgálatok jövő évi támogatásáról beszélt. Hangsúlyozta: egy háborús veszélyekkel és fenyegetettségekkel teli időszakban felértékelődik a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája. Figyelmeztetett: a magyar emberek biztonsága múlik az elhárítók munkáján, fel kell készülni arra, hogy egyes terroristacsoportok, vagy ellenérdekelt szolgálatok az orosz-ukrán háború kitörése óta érkező több százezres menekültáradatot kihasználva próbálják embereiket bejuttatni Magyarországra.

Kiemelte: a 2023-as büdzsé pluszforrásokat ad a szakterületnek, összességében a nemzetbiztonsági szolgálatok támogatása 16 milliárd forinttal emelkedik 2023-ban, ezzel először fogja meghaladni a 100 milliárd forintot.

Felsorolta: az Alkotmányvédelmi Hivatal jövőre 630 millió forinttal kap többet, így összesen több mint 13 milliárd forintból gazdálkodhat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat pedig majdnem 2 milliárd forinttal több forráshoz jut. Az Információs Hivatal személyi juttatásokra 810 millió forinttal fordíthat majd többet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat támogatása 41 százalékkal emelkedik jövőre, a Nemzeti Információs Központ pedig több mint 4 milliárd forintból gazdálkodhat, 12 százalékkal többől, mint a jogelőd TIBEK.

Hangsúlyozta: a katonai és polgári szolgálatok 2023-as költségvetési támogatása megteremti a pénzügyi hátterét annak, hogy a fokozódó veszélyek ellenére Magyarország nemzeti szuverenitását megvédjék.



DK: a 2023-as büdzsé a "brutális Orbán-csomag" költségvetése



Arató Gergely (DK) a kormányoldal felszólalásait "győzelmi jelentéseknek" nevezte, és úgy vélte: semmi közük nincs a valósághoz, hiszen emelkednek az árak, egyre nehezebben élnek a nyugdíjasok, és nem lehet megélni tisztességes munkából. Úgy értékelt: a jövő évi költségvetés nem javít, hanem ront ezen a helyzeten. A 2023-as a megszorítások, a "brutális Orbán-csomag" költségvetése, amely minden korábbinál több pénzt vesz ki a magyar emberek zsebéből, és többet hagy a fideszes oligarcháknál - fogalmazott.

Azt is kiemelte: a 2023-as költségvetésben semmilyen fontos, fenntarthatósággal, környezettel, klímavédelemmel kapcsolatos ügyben nem lép előre a kormány. Ehelyett - folytatta - újabb 150 milliárd forintot költenek a paksi atomerőmű elhibázott bővítésére, és jelentős forrásokat szánnak a "975 év alatt megtérülő" Budapest-Belgrád kínai vasútberuházásra.

Közölte: módosító javaslatban kedvezményezik, hogy a kormány jövőre 60 milliárd forintot fordítson a panelprogram folytatására, valamint fordítson több pénzt a közösségi közlekedés támogatására. Az energetikai felújítási programmal az összes energiafelhasználás 10-15 százalékát meg lehetne takarítani, ami azt jelentené, hogy a rezsicsökkentés úgy valósul meg, hogy ugyanahhoz az életszínvonalhoz kevesebb energiát használunk - vélekedett az ellenzéki politikus.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!