TV műsor

OGY - Krónika 1. rész (köziratok, IJR)

Belföld, 2021.04.30

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításáról folytatott vitával kezdte meg munkáját az Országgyűlés pénteken, majd áttértek az Integrált Jogalkotási Rendszert érintő változtatásokra.



Köziratok védelme


Kósa Lajos (Fidesz) a napirendi pont előterjesztőjeként hangsúlyozta: ezeréves államisággal kevés ország büszkélkedhet, de Magyarország közöttük van, ezért rengeteg irat kötődik az állami léthez a kezdetektől mostanáig. Ezek egy jelentős része közokirat, és mint minden állam, a magyar is védi ezeket - mutatott rá. Hozzátette: Magyarország történelme viharos volt, ezért hányatott sorsa volt a magyar közokirati anyagnak is.

Közölte: közokiratok jelentős részben vannak magánkézben, és ezeknek az iratoknak - amennyiben jelentősek, érdekesek - feketekereskedelmük van. Lehetővé kellene tenni, hogy ezek az iratok előkerüljenek, ezért ki kellene jelölni egy időpontot - az előterjesztés szerint 1957. január 1-jét -, és az azelőtt keletkezett iratokról el kellene ismerni, hogy lehetnek magántulajdonban - javasolta.

Azt mondta: ha valaki ilyen irat birtokában van, akkor adja be a levéltárba, amely nyilvántartásba veszi. Ha a levéltár védettség alá veszi és a tulajdonos elidegeníti, a levéltárnak legyen elővásárlási joga. Ez lehetővé tenné, hogy sok jelentős irat előkerüljön - vélekedett.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a levéltári rendszer kiemelt, erős ágazat, fontos feladatot lát el ez az intézményrendszer, amely a jogállamiság alapját képezi. Minden kezdeményezés hasznos lehet, amely a dokumentumok kutathatóságát segíti, ezért ezt az előterjesztést támogatják - jelentette ki.

Dunai Mónika (Fidesz) kifejtette: a javaslat célja, hogy biztosítsa a magánszemélyekhez került fontos iratok helyzetének rendezését, fennmaradását. Olyan kincsekről van szó, amelyeknek megőrzése, kutathatóvá tétele rendkívül lényeges - fogalmazott.

Steinmetz Ádám (Jobbik) emlékeztetett: jelentős mennyiségű közokirat került magántulajdonba történelmi események miatt, a javaslat révén ezek fogalomképessé tétele a láthatóvá válásukat szolgálja, így megnyugtatóan rendezhetik a jogi helyzetüket. Azt kérdezte, tervez-e a kormány tájékoztató kampányt, hogy a társadalom széles köréhez eljusson a változás híre.

Juhász Hajnalka (KDNP) elmondta: az államnak kötelezettsége biztosítani a maradandó értékű körokiratok megőrzését, megismerhetőségét. A magántulajdonba került közokiratok helyzetének rendezése nagyon fontos ügy - tette hozzá.

Varga László (MSZP) közölte: az előterjesztés szerint a birtokosnak bizonyítani kell, hogy jogszerűen került hozzá egy irat, és kérdéses, hogy a javaslat mennyiben motiválja majd a tulajdonosokat, hogy bejelentsék a náluk lévő dokumentumokat.

Varga Zoltán (DK) felvetette: kérdéses, hogy az elővásárlási joghoz kapcsolódóan lesz-e erre elég forrása a levéltárnak. Sok szakmai szereplő szerint nincs szükség erre a módosításra, mert ha eddig előkerült közokirat, igyekeztek azt ingyenesen megszerezni, hiszen az eddigi álláspont szerint semmilyen közokirat nem elidegeníthető - magyarázta.

Kósa Lajos elmondta: a mostani jog szerint nem lehet magántulajdonban közokirat, és aki ezt tudja, nem veszi elő a tulajdonában lévő dokumentumot, mert tudja, hogy a leváltár visszaszármaztatná. Több tízezer közokirat lehet magánkézben, amely ezért nem kerülhet elő, és a javaslat ennek a helyzetnek a rendezésére irányul - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: jó ügy a nemzeti kincsünk előkerülését segíteni.


Integrált Jogalkotási Rendszer fejlesztése


Fekete Péter expozéjában kiemelte: az államháztartás működésének jobbítását célozza a javaslat, amellyel az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) szélesebb körű alkalmazásának törvényi hátterét teremtik meg. Az IJR a teljes jogszabály-előkészítési, véleményezési folyamatot zárt rendszerben fedi le, a változások nyomán hatékonyabban és napjaink elvárásainak megfelelően segítik a jogalkotási folyamatot. Hozzátette: az érintett köziratok teljes életútja, kezelése ezen szakrendszeren belül valósulhat meg, egyszerűsített módon, illetve elektronikus úton történő levéltári megőrzésük is lehetővé válik a jövő kutatói számára. A javaslat a Nemzeti Kulturális Alap operatív irányítását ellátó alelnökét a Nemzeti Kulturális Tanács tagjai között nevesíti - jelezte.

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka jelezte: támogatják a javaslatot. Az IJR továbbfejlesztését indokolt, alkalmazása túlmutat a jelenlegi kereteken. Szintén indokolt az NKA alelnökének a Nemzeti Kulturális Tanács tagjaként történő nevesítése - jegyezte meg.

Steimetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: fontos, hogy a jogszabályok egységes szerkezetben jelenjenek meg, mindenki számára megismerhető módon. A változtatások támogathatók - jelezte.

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a minőségi jogalkotás elősegítését célozza a javaslat, azt a KDNP is támogatja.

Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta: nagy vita várhatóan nem lesz a javaslatról, szintén támogathatónak nevezte annak egyes elemeit. Ugyanakkor megjegyezte: évek óta működik a Parlex, ami szintén a törvényalkotást segíti.

Varga Zoltán (DK) rámutatott: elgondolkodtató a javaslat IJR-re vonatkozó passzusa. A cél - amelyet egy 2019-es kormányhatározat rögzít - támogatható, ugyanakkor negyedik éve működik a Parlex, ami az Országgyűlésben a törvényalkotási rendszert támogatja. Teljesen új informatikai rendszerre állnak át, aminek a pénzügyi vonzata több mint 4 milliárd forint, kétséges, hogy az egész rendszerre szükség van-e - vetette fel.

Fekete Péter zárszavában azt mondta, napi szinten meg kell újítani az informatikai rendszereket. Nem dobnak ki semmit, egy meglévő rendszert jobbítanak - közölte.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!