OGY - Krónika 1. rész (külszolgálat)

Belföld, 2020.11.19

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény módosításának általános vitájával kezdte munkáját csütörtökön az országgyűlés.



Előterjesztő: technikaiak vagy az egységes alkalmazhatóságot szolgálják a módosítások


Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára előterjesztőként azt emelte ki: a javaslat a technikai jellegű pontosítások mellett olyan módosításokat tartalmaz, amelyek az egységes alkalmazhatóságot, ezen keresztül pedig a rendszer egységes működését szolgálják.

Megemlítette: a módosítással bevezetik a szakkonzul fogalmát, aki a szakdiplomatai mellett konzuli feladatokat is ellát, valamint regionális gazdasági igazgatói és területi informatikai vezetői posztokat hoznak létre.

Módosítása után a törvény kimondja, hogy adott országba tartós külszolgálatra nem csupán a fogadó állam polgára nem helyezhető ki, hanem az sem, aki az volt - hacsak felmentést nem kap ez alól.

Magyar Levente megemlítette: a változtatással e törvény hatálya alá kerül át a magyar nyelv és kultúra külföldi oktatásában, a hungarológiai munka támogatásában jelentős szerepet játszó vendégoktatók ösztöndíjprogramja.

Az államtitkár elmondta: kiegészül a tartós távolléti formák köre, pontosan szabályozzák a határozott idejű, más szervhez kirendelés módját, kimondva egyebek mellett, hogy utóbbi esetben a kormánytisztviselő illetménye nem csökkenhet, álláshelye nem szűnik meg, a kirendeléshez pedig az érintett egyetértése szükséges.


Fidesz: egyértelműsítések miatt fontos a módosítás


Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: a négy éve elfogadott törvény számos lényeges pontot rendezett, köztük gyökeresen új szabályokat alkotott a külszolgálaton lévők járandóságáról, méltó bérezést állapítva meg a számukra.

Lehetőséget teremtett, hogy a kiküldött maga döntsön költségtérítése felhasználásáról, amivel mozgásterét és felelősségét is bővítették, adminisztrációs terheit ugyanakkor csökkentették.

Felidézte: a javaslat egyszerűsíti és egyértelműsíti az azonnali hatályú hazarendelés és felmentés szabályait, az Információs Hivatalhoz kirendelés módját is, valamint egyszerűsíti az adminisztratív munkakörben dolgozók besorolását.

Jelezte: a törvénymódosítás a vendégoktatóknak "érezhető anyagi támogatást" jelent majd, egyben felvetette, hogy a külszolgálati kinevezésnek ne legyen kizáró oka a megszűnt állampolgárság.



Jobbik: fontos a jelenlét a világban


Dudás Róbert (Jobbik) szerint fontos a külszolgálati munka, akárcsak az, hogy minél több helyen legyen Magyarországnak külképviselete.

A felszólaló szerint külszolgálati kérdésekben a nyilvánosság kizárása bizonyos esetekben elfogadható, ám az nem, hogy a törvényjavaslat számos ponton enged indoklás nélküli döntéseket, ami alapján sokkal inkább diktatórikusnak, nem pedig demokratikusnak látszik az előterjesztés.

Ezeket a diktatórikus pontokat kérem, hogy gondolják át - fordult a kormányoldalhoz Dudás Róbert, kifogásolva egyebek mellett az érintett beleegyezése nélküli áthelyezés lehetőségét.

Kérdésként tette fel: a javaslat elfogadásával a 2018-as költségvetést megalapozó törvény egésze hatályát veszti-e, hiszen annak csak egy része foglalkozik a vendégoktatói ösztöndíjakkal.


KDNP: a megfelelő működést, az egységes alkalmazhatóságot szolgálják


Juhász Hajnalka (KDNP) azt emelte ki: a megfelelő működést, az egységes alkalmazhatóságot szolgálják a módosítások, amelyek számos pontosítást is tartalmaznak, például a szolgálat megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatban.

Hozzátette: az előterjesztés ugyan lehetővé teszi, hogy valaki a beleegyezése nélkül kerüljön más állomáshelyre vagy külszolgálati posztra, ám garanciális elemként kimondja, hogy az érintett bármikor kérheti berendelését.

Azt, hogy az azonnali hatályú végleges hazarendeléshez nincsen szükség indoklásra, "a minisztérium speciális jellegéből" fakadóan igazolhatónak nevezte, majd arról beszélt, hogy a külképviseletek folyamatosan bővülő tevékenysége szükségessé teszi újabb munkakörök létrehozását.

Mindezek alapján frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést.


DK: ez nem oldja meg a bizalomhiányt


Bősz Anett (DK) azt hangsúlyozta: fontos a külszolgálatok szabályozásának stabilitása, ám a törvényjavaslat nem számolja fel azt a bizalomhiányt, ami a kormány felé az ellenzékben fennáll, elsősorban azért, mert a kabinet jelentősen központosított, a diplomácia kapcsolatainkat számos ponton romboló külpolitikát folytat.

Felvetette: más államok a külképviseleteiken keresztül - és nagyságrendekkel olcsóbban - szerezték be a koronavírus-járvány kezdetén a lélegeztetőgépeket, nem "fürkészek és portyázók" révén.

Sokszor beszélünk arról, hogy megfelelő szakmai és diplomáciai képességek nélkül nincsen olyan külpolitika, akármilyen törvénymódosító javaslat fekszik is előttünk, ami hazánk számára előnyös lenne - fogalmazott a képviselő.



Képviselői hozzászólások


Demeter Márta (LMP) megdöbbenésének adott hangot, hogy négy év alatt tizenkettedszer módosítják ez a törvény, amely szerinte "teljesen felesleges, szükségtelen" és sokkal inkább zavart kelt a külügyi szolgálati rendszerben, minthogy megoldásokat nyújtana.

Arról beszélt: napjainkban "csakis a kalmárszemléletű külpolitika látszik", ami helyett sokkal inkább a most módosított jogszabály hatályon kívül helyezésre és egy egyeztetett módon megalkotott szabályozásra volna szükség.

Arról, hogy a kiküldetés kizáró oka lehet, ha valaki a fogadó állam polgára vagy az volt, az LMP-s képviselő megjegyezte, "komolytalan egy szabály", ami alól felmentést lehet nyerni.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!