A napirend előtti felszólalásában a Mi Hazánk frakcióvezetője közölte, bármi is lesz a jövő évi parlamenti választás eredménye, megtámadják azt. A Párbeszéd az állatvédelemről, a Jobbik felszólalója pedig az egykori devizahitelesek helyzetéről beszélt.
Megemlékezés
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett arról, hogy 176 évvel ezelőtt, 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
"Mi máig nemzeti ügyünk mártírjaiként tartjuk számon a tizennégy kivégzett férfiút, olyan mártíroknak, akiknek emléke már haláluk pillanatában a szabadságért vívott harc és az önfeláldozás szimbólumává vált" - fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy halálukkal az uralkodó, Ferenc József, és a megtorlást irányító Haynau, a magyarság függetlenségi törekvéseit kívánta büntetni.
Napirend előtti felszólalások
Mi Hazánk: megtámadjuk a jövő évi választás eredményét
Toroczkai László (Mi Hazánk) azzal vádolta a kormánypártokat, hogy nem érdekli őket, hogy egy parlamenti párt elnökének oldalát törölte a Meta, a Facebook, sok esetben a nevét sem lehet leírni. Ez a magyar demokráciában való példátlan beavatkozás, ezért a jövő évi parlamenti választások másnapján, bármi is lesz az eredmény, a Mi Hazánk meg fogja óvni azt és elmegy a nemzetközi fórumokig - jelentette ki.
Hozzátette, több precedens van arra, hogy amikor egy közösségi médiaplatform tulajdonosai beavatkoznak a választásokba, akkor megsemmisíthetik a választások eredményét. Magyarországon nem a közmédia, nem a kereskedelmi televíziók, nem a nyomtatott újságok döntik el a választások eredményét, hanem a Facebook, amely szinte totális monopolhelyzetben van, 7-8 millió magyar onnan veszi a politikai híreket - vélekedett, hozzátéve, az a párt, amelyiket kizárnak erről a platformról, nem tud egyenlő esélyekkel indulni a választáson.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány kiáll a szólásszabadság mellett. Ha a képviselő véleménynyilvánítási szabadságát bárhol, különösen egy külföldi platformon korlátozzák, a kormány elítéli azt - jelentette ki. Hozzátette, a kormány és a kormánypártok is szenvednek attól, hogy átláthatatlan a közösségi média hírfolyama, nem tudni, milyen módon működik az algoritmus.
Elmondta, a kormány és az Országgyűlés feladata, hogy biztosítsa a választáson azt, hogy a pártok egyenlő feltételekkel indulhassanak.
Az államtitkár szerint a Mi Hazánk véleménye eljut a választókhoz, nem minden párttag van letiltva. Sok sikert kívánt ahhoz, hogy a párt olyan tartalmakat tegyen közzé, amely nem ütközik a közösségi média alapelveibe.
Párbeszéd: nem történt rendszerszintű javulás az állatvédelemben
Szabó Rebeka (Párbeszéd) a múlt heti állatok világnapja alkalmából beszélt arról, hogy nem történt rendszerszintű javulás az állatvédelemben. Virágzik a sintérbiznisz, borzasztó körülmények között gyilkolnak meg egyes ebrendészeti telepeken kutyákat, a védett ragadozó madarak szándékos pusztítását ki sem vizsgálják - hozta fel példaként.
Közölte, az érdemi javulást célzó javaslatait a kormánypártok nem fogadták el. Kifogásolta, hogy a menhelyek és ebrendészeti telepek felé támasztott egyértelmű elvárások és kiszámítható támogatás helyett jelenleg világos kritériumok nélküli, részrehajló a forráselosztás.
Répássy Róbert államtitkár felsorolta a kormányzati, parlamenti intézkedéseket az állatvédelem területén. Szólt a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány létrehozásáról, a tavaszi átfogó állatvédelmi törvénymódosításról, amely például bünteti az állattal történő koldulást.
Kitért arra, hogy 2024-ben az alapítvány összesen 900 millió forintnyi választást biztosított az állatvédőknek, 277 civil szervezet részesült az 500 millió forint keretösszegű pályázati támogatásból. Egyebek mellett 72 millió forintot biztosítottak ivartalanítási programokra, 83 millió forint értékben adományoztak eledelet a rászoruló szervezeteknek - ismertette.
Jobbik: miért követelnek törlesztést az otthonukat vesztettektől?
Miért követelnek törlesztést az egykori devizahitelesektől azt követően is, hogy azok elvesztették tartozással terhelt otthonukat? - tette fel a kérdést Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend előtti felszólalásában.
Arról beszélt: "a kormány lassan egyedül marad a végrehajtók feltétel nélküli támogatásával", mert immár bírósági ítélet is kimondja, hogy nem lehet tovább "nyomorgatni" a kilakoltatottakat.
A politikus hangsúlyozta, csak így lehet esélyt adni a kárvallottaknak életük újrakezdéséhez.
Miért hagyják azt, hogy az adósrabszolgaság legalizálva legyen Magyarországon? - kérdezte, azt emelve ki, hogy csak akkor szabadulhatnak meg az ilyen tartozástól a családok, ha lemondanak az elhunyt adóstól nekik járó örökségről.
Válaszában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: nem először foglalkozik a parlament a témával, 2010 óta folyamatosan napirenden van a devizahitelesek kérdése, ennek során a kormány számos intézkedést hozott az érintetek helyzetének rendezésére.
Hangsúlyozta: napjainkban a bíróságoknak kell eldönteniük az egyes devizahitelszerződések érvénytelenségét; ez azon múlik, hogy elmaradt vagy elégtelen volt-e az árfolyam-kockázatról való tájékoztatás. Arra kérte a képviselőt, hogy ne kívánja a jogos követelések visszaszerzésének akadályozását.
Tilos leállítani minden végrehajtást, mert különben nem működik a jogállam, nem működik az igazságszolgáltatás - jelentette ki Répássy Róbert, hangsúlyozva, hogy ez az utolsó eszköz abban az esetben, ha a kötelezett nem teljesíti vállalt kötelezettségeit.
(MTI)
Tetszett a cikk?
Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!