MSZP: 2014 óta nőtt a mélyszegénységben élő gyermekek száma



Korózs Lajos (MSZP) a gyermekjogok november 20-án tartandó világnapja alkalmából beszélt arról, hogy a civilek jelentése szerint a mélyszegénységben élő gyermekek száma 2014 óta folyamatosan nő. Közölte, 125 ezer gyermek él ma Magyarországon mélyszegénységben, ez 18,5 százaléka a gyermekeknek és duplája az uniós átlagnak. Hozzátette: a gyermekek 27 százaléka rossz lakáskörülmények között él, a roma gyerekek 15 százaléka, míg nem roma gyerekek 7 százaléka mindennap éhezik.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormány intézkedései gyermek- és családközpontúak, nincs még egy olyan fejlett ország, ahol a nemzeti össztermék arányában ilyen magasak lennének a támogatások, mint Magyarországon. Hozzátette: a szocialista kormányok idején ezermilliárd forintot sem költöttek a családok támogatására, jövőre viszont 2200 milliárd forintot fognak.

Elmondta, az Eurostat szerint 2010-ben azon 18 éven aluliak aránya, akik szegénység miatt voltak veszélyeztetettek, 38 százalék volt, most 23,8 százalék. Közölte, korábban a gyermekes háztartások harmada volt, most az ötöde van a szegénység kockázatának kitéve. Beszélt arról is, hogy míg a szocialista kormányok 32 milliárd forintot fordítottak a szociális gyermekétkeztetésre, jövőre ez az összeg 82 milliárd forint lesz.



Párbeszéd: kormány visszatért az izomból való politizáláshoz



Burány Sándor (Párbeszéd) azt kérte a kormánytól, térjen vissza a józan ész politikájához, illetve az élni és élni hagyni elvéhez. Kifejtette, az önkormányzati választás után úgy tűnt, a kormány ért az eredményből és felhagy az állandó harccal, de visszatért az izomból való politizáláshoz és ott kurtítja az önkormányzatok lehetőségeit, ahol tudja. Kifogásolta az iparűzési adó felhasználásának korlátozását, az építéshatósági jogkörök önkormányzatoktól történő elvételét.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány politikája változatlan, minden településnek támogatást nyújt, a városvezetőkön múlik, élnek-e lehetőséggel. Úgy értékelt, az ellenzék a legrosszabb Demszky Gábor-féle hagyományt folytatja, elkezd kihátrálni az ígéreteiből és ennek terhét megpróbálja rátolni a kormányra.

Hangsúlyozta, az önkormányzatoknak eddig is kötelezettsége volt a közösségi közlekedés finanszírozása; Budapesten ehhez a kormány jelentős többlettámogatást biztosít a jövőben is. Azt ne várja el, hogy végignézzük, hogy miközben közösségi közlekedésre kérik a pénzt, felmerül a gyanúja annak, hogy másra költik, mint ahogy Demszky Gábor esetében ez előfordult - mondta.

Szóvá tette, hogy Czeglédy Csaba elítélt adóbűnöző világítja át a kerületeket és feladatot kapott Draskovics Tibor is, akinek pénzügyminisztersége idején Magyarországon volt a második legnagyobb költségvetési hiány a világon. Firtatta azt is, mi az újbudai szuperkórházról az álláspont, amelyet az új baloldali polgármester "elkaszálna".

Úgy értékelt, mintha az SZDSZ-film felújított változatát vetítenék: beígértek valami lopstopot, de Czelgédy Csaba, kórházstop, múzeumstop és dízelautóstop lesz belőle, meg fizetésemelés saját maguknak.



DK: pedagógusbéremelésre van szükség



Arató Gergely (DK) a magyar közoktatás november 22-i napja alkalmából azt mondta, az oktatás területén az érzékelhető pedagógusbéremelés után nem biztosítja a kormány a fizetések értékállóságát, megszüntette a tanárok önállóságát, rengeteg túlmunkával terheli őket, ez pedig a közoktatás eredményeiben is meglátszik. Hozzátette: legalább 30 százalékos azonnali béremelésre van szükség, vissza kell állítani a minimálbérhez kötött életpályamodellt. Csökkenteni kell a pedagógusok munkaterheit és be kell fejezni "az ötletelő törvénykezést" - mondta. Bírálta a szakképzés átalakítását, az abban dolgozók közalkalmazotti státusának megszüntetését, az alternatív iskolák ellehetetlenítést, illetve hogy nem állítják vissza a tankötelezettség 18 éves korhatárát.

Rétvári Bence válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselő a szocialista kormányok államtitkáraként "nyakig benne volt" abban, hogy elvettek a pedagógusoktól egyhavi bért. 15 ezer pedagógust bocsátottak el, miközben nem változott a gyermeklétszám, így növelték a tanárok munkaterheit - közölte. Szóvá tette azt is, hogy a szocialisták bevezették a tandíjat.

Kitért arra, hogy egyeztettek a Waldorf iskolák képviselőjével, aki nem kifogásolta a Ház előtt lévő törvénymódosítást.



Jobbik: keleti nyitásból nyugati zárás lett



Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, az Orbán-kormány 2010 után keleti nyitást hirdetett, mára ebből azonban "a nyugati zárás" politikája lett. Véleménye szerint Magyarországra az elmúlt évek során csak "keleti despoták" érkeztek, miközben az EU-tól és a nyugati világról a kabinet külpolitikája elszigetelte az országot. Példaként hozta a Nemzetközi Beruházási Bankot - amelyet "orosz kémbanknak" nevezett - és a Türk Tanácsot, visszásnak tartva, hogy ezek a szervezetek előjogokat, mentességeket kapnak Magyarországon.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint felszólalásával a jobbikos képviselő "felsorakozott a DK hagyományaihoz", és abszurd állításokat tett. Felhívta a figyelmet arra: most az a Jobbik kéri számon a kormány külpolitikáját, amely korábban EU-s zászlót égetett, és támadta az ország uniós csatlakozását. Hozzátette: a Jobbik volt európai parlamenti képviselőjét pedig uniós szervek kémkedéssel vádolták.