OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: gyermekvédelem, kegyelmi ügy, kormányzati politika)

Belföldi hírek, 2024.02.27

A gyermekvédelemről, a kegyelmi ügyről és a kormányzati politikáról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.



LMP: emelni kell a gyermekvédelmi ágazat dolgozóinak bérét



Kanász-Nagy Máté (LMP) elmondta, 655 ezer forint volt 2023 decemberében a bruttó nemzetgazdasági átlagbér, a gyermekjóléti és -védelmi ágazatban azonban a fizetések messze elmaradnak ettől. Közölte, egy jelzőrendszeri tanácsadói munkakörben foglalkoztatott, főiskolai diplomával rendelkező munkavállaló 425 ezer forintot, egy gyermekvédelmi ügyintéző 400 ezer forint alatt, egy szociális gondozó 362 ezer forintot, egy gyermekvédelmi asszisztens pedig mindössze 312 ezer forintot keres.

Bírálta, hogy míg 2010-ben a GDP 22 százalékát fordították szociális kiadásokra, a friss adat szerint ez az arány most alig haladja meg a 17 százalékot. Az ágazatot magára hagyták - hangoztatta, hozzátéve: akkor lehet mondani, hogy sikerült stabilizálni a szociális ágazatot, ha elérik az ottani bérek a nemzetgazdasági átlag 80-90 százalékát.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára közölte, a teljes intézményrendszer átvilágítása mellett a jogszabályi környezetet is meg kell erősíteni. Sok előrelépés volt az ágazatban, de tovább kell menni - tette hozzá. Felidézte, hogy míg 2010-ben 325 milliárd forintot fordítottak erre a területre, most 1400 milliárd forintot.

Kitért arra is, hogy 2022-től egy közel 50 százalékos béremelés volt a szociális dolgozok körében. Elmondta, az ágazat megerősítését célozta több büntető jogszabály szigorítása mellett a jelzőrendszer bevezetése, a nevelőszülői hálózat megerősítése.


Párbeszéd: a miniszterelnök továbbra sem vállalja a felelősséget



Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a miniszterelnök továbbra sem vállalja azért a felelősséget, amit a kormány tesz, és azért sem, milyen állapotban van a gyermekvédelmi rendszer. Hiányolta Orbán Viktor bocsánatkérését.

Szerinte a Fidesz nagyon jól ismeri V. Jánost, a "bicskei pedofil igazgatót", Orbán Viktor ugyanis 2002-ben mellette kampányolt. Ha valaki tudhatta róla, hogy súlyos aberrációja van, az éppen a kormánypártok - vélekedett.

Kitért arra is, hogy több pedofil bűnöző is megszökött a bűnügyi felügyeletből, egyikük azért, mert betelt az a szerver, amely fogadja a nyomkövető adatait.

Szánalmas, hogy az ellenzéket próbálják támadni, mintha egy tüntetésen egy füstgyertya eldobása összehasonlítható lenne a bicskei üggyel - mondta a momentumos Fekete-Győr András ügyére utalva. Úgy értékelte, hogy "online pedofil bűnözést folytatnak a médiájukban", mivel a napokban az Origo egy 14 éves lányt állított példaként a fiataloknak, aki otthagyta az iskolát, és abból lett milliárdos, hogy szexuális tartalmakat tölt fel az internetre.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reménytelen magyarázkodásnak ítélte a képviselő felszólalását. Szerinte politikai vakság, hogy csak akkor üldöznek egy pedofilt, amikor nem liberális fenntartású intézményben garázdálkodik. Hogy lehet az, hogy ennek az embernek 20 évig, Demszky Gábor főpolgármestersége alatt folyamatosan meghosszabbították a kinevezését? - kérdezte. Jelezte, amint állami fenntartásba került az intézmény, három éven belül kibukott az ügy.

Különbséget látott a liberálisok és a kormány büntetőpolitikája között. Kifejtette, amíg az ellenzéki pártok büntetőpolitikája valósult meg, addig sok száz pedofil mászkálhatott az utcákon, amikor viszont hatályba lépett az új büntető törvénykönyv, akkor elkezdett nőni a börtönbe kerülők száma.

Fekete-Győr András és Varju László (DK) ügyeire utalva azt mondta, a baloldalon semminek nincs következménye.



Mi Hazánk: a kormány a globalisták érdekeit szolgálja ki



Dúró Dóra (Mi Hazánk) értékelése szerint a kormány tetteivel rendre kiszolgálja a globalisták érdekeit, holott a magyar jövőt kellene építenie. A kormány a koronavírus-járvány idején értelmetlen lezárásokat vezetett be, az oltásokat erőltette, és ennek Magyarországon a mai napig nincs következménye, holott Nyugat-Európában számos példa van arra, hogy ezt nem hagyták szó nélkül, nyomozások és kártérítési perek indultak - mondta.

Kijelentette, a kormány letette a fegyvert Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban is, a magyar adófizetők pénzét átutalják ennek a korrupt, magyarellenes rezsimnek.

Azt mondta, a lakosságcsere Magyarországon is megkezdődött, vendégmunkásokat telepítenek az országba, magyar munkavállalókat rúgnak ki, helyükre harmadik világbelieket vesznek fel.

Elmondta, kiderült, hogy a gödi akkumulátorgyár 88 tonna mérgező anyagot bocsátott ki, de a kiszabható legnagyobb büntetés csak 100 millió forint, miközben a gyár éves nettó árbevétele 1631 milliárd forint.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a koronavírus-járvány alatt a korlátozások és az oltások életeket mentettek, és sajnálja, hogy ezt a képviselő kétségbevonja.

Az ukrán kérdésről szólva azt mondta, komoly eredményt sikerült elérni azzal, hogy évenként felülvizsgálják, hogyan költik el az Ukránok a támogatást.

A vendégmunkásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon van a legszigorúbb szabályozás Európában, csakis akkor lehet külföldi munkavállalót alkalmazni, ha arra nem találnak magyart.

A gödi gyárról közölte, a polgármester feljelentést tett, mert vagy arról van szó, hogy környezetkárosítás, vagy arról, hogy rémhírterjesztés történt.
(MTI)


Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!