LMP: itt az ideje, hogy színt valljon a kormány



Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy míg a brit parlament klímavészhelyzetet hirdetett, a német kormány pedig klímakabinetet hozott létre, addig Magyarországon a kormánytöbbségnek nagyon ellentmondásos a viszonya az éghajlatváltozáshoz: nem látni, hogy ennek megakadályozásáért a kormány mindent megtenne.

Szerinte az Országgyűlés olyan klímastratégiát fogadott el, amely nem megfelelő adatokra épül, abban nincsenek konkrét számok, eszközök, intézményrendszerek és források, nincs hozzá még cselekvési terv sem. Itt az ideje, hogy színt valljon a kormány, akar-e a klímaváltozás megállítása érdekében klímatörvényt, hajlandó-e előkészíteni azt, hogy a magyar gazdaság karbonsemleges pályára álljon - firtatta.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő nyitott kapukat dönget, a kormány ugyanis elkötelezett a klímavédelem, a klímaváltozás mérséklése mellett. Visszautasította, hogy a klímastratégia nem megfelelő adatokra épül.

Az államtitkár több intézkedést is felsorolt, hogy igazolja, a kormány mennyi mindent tett a klímaváltozás megakadályozása érdekében. Magyarország az elsők között ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, energetikai korszerűsítést célzó programok indultak - sorolta. Azt kérte az LMP-től, támogassa a paksi atomerőmű-beruházást, amely "a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb ellensége", mert a két új blokk "12 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg".



DK: újra kell gondolni a főváros közlekedési, parkolási rendszerét



László Imre (DK) szerint mára Újbuda az ország legnagyobb P+R parkolójává vált, mivel három autópálya bevezető szakasza is Kelenföldön halad át, a kerület igen hamar megtelik parkoló autókkal. Támogatásáról biztosította, de nem tartja elegendő intézkedésnek a fővárosi dugódíj bevezetését, szerinte a város közlekedési és parkolási rendszerének teljes újragondolására, átrendezésére van szükség, különösen az autópályák bevezető szakaszai mellett.

A XI. kerületben azt szorgalmazta, hogy hosszabbítsák meg a 4-es metrót egészen a bevásárlóközpontig. Ezen a szakaszon a költségek csökkentése miatt a felszíni vagy kéregvasutat javasolta úgy, hogy minden állomás mellett épüljön P+R parkoló. Kezdeményezte azt is, hogy a fővárosiak befizetett adójából több maradjon Budapesten.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint Budapest mindig akkor fejlődött látványosan, amikor polgári kormánya volt az országnak. A mostani kormány 217 milliárd forint adósságot vállalt át a fővárostól, 2010 óta a folyamatban lévő és megvalósult beruházások értéke 2100 milliárd forint, emellett a kormány és Budapest közösen 700 milliárd forintnyi közlekedési beruházást valósított meg - sorolta.

Hozzátette: amikor a szocialisták voltak kormányon, eladósították az országot, a településeket, folyamatosan vontak el forrásokat az önkormányzatoktól, többszörösére emelkedett a 4-es metró beruházásának költsége és ugyancsak a szocialista kormányok a felelősek azért, hogy Újbudán elmaradt a közlekedés fejlesztése.

Az államtitkár szerint a tervezett új Duna-híd felépítése Újbuda forgalmát napi 55 ezer autóval tehermentesítené, a déli körvasút fejlesztése, az 1-es villamos és a fonódó villamos meghosszabbítása is a forgalom csökkentését szolgálja a kerületben.


MSZP: rendezni kell a rokkantak helyzetét



Korózs Lajos (MSZP) emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) március 31-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy a rokkantak helyzetét rendezze. A rendszer 2012-es átalakításakor sokan elvesztették szerzett jogukat - idézte fel.

Az ellenzéki politikus a többi között azt javasolta, a biztosításban töltött időt a megváltozott munkaképességűvé válás időpontjában betöltött életkor alapján, differenciáltan állapítsák meg. Vegyék figyelembe a felsőfokú tanulmányok időtartamát is a biztosításban töltött időhöz - kezdeményezte. Törvényben kell meghatározni az állapotjavulás fogalmát - közölte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki politikus államtitkárként nem tett ilyen javaslatokat, sőt ezzel ellentétesen cselekedett. Bár 2010 előtt is számtalanszor elmondták, hogy rokkantellátási rendszert át kell alakítani, nem tettek semmit.

Elmondta, 2010 után a rehabilitációs kártya bevezetésével megtöbbszörözték a megváltozott munkaképességűek számát, a munkavállalókat és a munkáltatókat is érdekeltté tették a foglalkoztatásban.

Szerinte az Ab csak részletszabályokban, a jövőre nézve írt elő jogszabály-alkotási feladatot. Ez rendkívül nehéz, mert az orvosszakértőnek azt kell megállapítania, hogy 1-4 évvel ezelőtt valaki mennyire volt munkaképes állapotban - részletezte, jelezve, dolgoznak a javaslaton.