Napirend előtt megemlékezések


A napirend előtti felszólalásokat megelőzően az Országgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg Gyenesei István korábbi független képviselő, önkormányzati miniszterről és Lajtai István, volt MSZP-s képviselőről.


LMP az M3-as metró felújításáról


Ungár Péter (LMP) arról beszélt, ma a két nagy pártpolitikai tömb csatározása elveszi a valódi városfejlesztés lehetőségét. Nem szakpolitikusok, hanem pártpolitikusok felügyelték és felügyelik most is a fővárosi cégeket - jegyezte meg, majd kitért az M3-as metró felújítására. Felidézte: Karácsony Gergely főpolgármester két dolgot ígért az M3-as metró "korrupt felújításával" kapcsolatban, börtönt az elkövetőknek és légkondit az utasoknak. Börtönbe senki sem ment és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bejelentette: idén sem lesz légkondi a metrókocsikban - mondta.

Az LMP-s politikus szóvá tette a fideszes főpolgármester-jelölt férjének, a honvédelmi miniszter cégének az érdekeltségét, és feltette a kérdést, milyen megállapodás alapján jött létre a "fővárosi nagykoalíció", mennyit adtak át a másik oldalnak azért, hogy ne legyen semmilyen jogkövetkezménye a metró kocsik beszerzésének?

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: az M3-as metró felújítása legalább megvalósult, szemben a korábbi állapottal, amikor csak beszéltek róla, de nem történt semmi. Arról, hogy a főváros miért döntött úgy, nem klimatizálja a metrókocsikat, nem a kormányt, hanem a főpolgármestert és a baloldali városvezetést kellene megkérdezni.

Rámutatott: a fővárosnak lett volna és most is lenne lehetősége, hogy beruházásokat valósítson meg. Felidézte, hogy Karácsony Gergely 210 milliárd forintos többlettel vette át a városvezetést, az iparűzési adó 40 százaléka Budapestre érkezik úgy, hogy a lakoságszám nem éri el a 20 százalékot. A Széchenyi 2020 program részeként 1253 milliárd forintos támogatást ítéltek oda Budapestnek - tette hozzá. Részletezte a kormányzati támogatás mellett megvalósuló fővárosi fejlesztéseket, majd kitért a Lánchíd felújítására.

Azt mondta, a Lánchíd felújítása kapcsán egyre terebélyesedik a botrány, és fennáll a gyanú, hogy számlagyárat működtetett a baloldal, több száz milliót utalva tovább.


Párbeszéd a nemzetközi roma napról


Berki Sándor (Párbeszéd) az április 8-án tartandó nemzetközi roma napról emlékezett meg, amelynek Magyarországon is egyre nagyobb a hagyománya. Magyarország történetének és kultúrájának szerves részévé vált a cigányság. Sorsközösségünk és a közös értékeink formáltak egy nemzetté - húzta alá. Hozzátette: mégis sokszor érzik, méltánytalanul háttérbe szorulnak a közéletben, az előítéletek a cigánysággal szemben időről-időre felerősödnek. Felidézte a cigány emberek ellen elkövetett 2008-2009-es gyilkosságsorozatot, és kitért arra: támogatja, hogy február 23-át a cigányság elleni terrorcselekmények gyásznapjává nyilvánítsák. Szólt arról is, még nagyon sok a teendő a leghátrányosabb helyzetű, gyakran a társadalom perifériáján élő honfitársaink felzárkóztatása érdekében, de a magyarországi cigányságnak nem szabad másokra várnia, a saját kezébe kell vennie a sorsát.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szintén arról beszélt, mindenkit megdöbbentett, hogy cigányembereket előre kitervelt és aljas módon támadtak meg. Mindez a Gyurcsány-kormány idején történt - idézte fel. Hozzátette: akkor nem tudták megvédeni a cigány honfitársainkat. Kitért arra, hogy 2010 után fogadták el a gyűlöletbeszéd és az egyenruhás bűnözés büntetését, illetve 2011-ben a Btk. elfogadásával minden hazai nemzeti és etnikai csoport védelmét sokkal magasabb szinten garantálták.

A szigorú büntetőpolitika is segített abban, hogy ma nagyobb biztonságban vannak a cigány honfitársaink, mint 2010 előtt - hangsúlyozta.

Kitért arra is: van hozzáállásbeli különbség a liberális, baloldali és a mostani kormány között. A baloldal jogvédő álláspontra helyezkedik, míg a mostani kormány szerint az a jó, ha mindenkinek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni és törvényes keresetből tudja a családját eltartani, a gyermekeket taníttatni.


Mi Hazánk: a férfiak is mehessenek negyven év munkaviszony után nyugdíjba


Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt szorgalmazta, hogy negyven év munka után a férfiak is mehessenek nyugdíjba. Az ellenzéki politikus első helyen egészségügyi indokokat nevezett meg, de mint mondta, ez méltányos és a társadalmi hasznosság szempontjából is kívánatos lenne. Az OECD felmérése szerint a férfiak nyugdíjban eltöltött ideje alapján Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el az EU-ban, a várható időtartam öt évvel marad el az unió átlagától és kilenc évvel az e téren élen álló országokétól. Ha az egészségben eltöltött éveket tekintik, akkor még szomorúbb a helyzet, úgy kell 65 éves korukig dolgozni, hogy ez az időtartam 61,5 év. Szólt arról is, hogy bizonyos krónikus betegségben elhunyt férfiak száma nőtt 2010-hez képest.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy Dúró Dóra és korábbi pártja nem szavazta meg a nők negyven év utáni nyugdíjba menetelét sem. Kicsit talán hiteltelen amit mond, de megérti az aggodalmat - fogalmazott.

Rámutatott: a kormány 2010 óta családokban és nem külön nőkben és férfiakban gondolkodik.

Részletezte a kormány családokat támogató intézkedéseit, többi között, hogy 2023 január 1-től tíz munkanap jár az apáknak gyermekük születése vagy örökbe fogadás esetén. Ezt az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.