LMP: szétverik a társadalom alappilléreit


Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy szétverik a társadalom olyan alapvető tartópilléreit, mint az oktatás és a szociális ágazat.

Azt mondta, az oktatásban az a gyakorlat, hogy szinte kizárólag minimumszintre egészítik ki a pedagógusok bérét, attól csak kivételes esetben térnek el a fizetések. Ugyanakkor az infláció hatalmas, különösen az élelmiszeráremelkedés - mutatott rá.

Úgy folytatta, meg kellene becsülni a szociális szektorban foglalkoztatottakat is, mert a fiatalok nem szívesen választják ezt a pályát, hiszen nincsenek megfizetve az itt dolgozók.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt: nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy rendkívüli a gazdasági helyzet, és keresik a lehetőségét annak, hogy minden ágazatban az infláció mértékét meghaladó béremelés legyen. Minél hamarabb lesz vége a háborús helyzetnek, minél előbb lesz nagyobb a költségvetés mozgástere, annál több lehetőségük lesz arra, hogy több területen fokozott béremelésről döntsenek - mondta.

Kiemelte: a kormány úgy döntött, hogy nagyarányú béremelés legyen az oktatásban, ehhez nagyban számítanak az uniós pénzekre. Az államtitkár azt kérte az ellenzéktől, hogy ne újabb feltételeket követeljenek az Európai Bizottságtól a támogatásokhoz, hanem tegyenek meg mindent, hogy megérkezzenek az uniós források.


Mi Hazánk: álszentség, hogy az Európai Bizottság elnökétől védenék meg az országot


Dúró Dóra (Mi Hazánk) kifejtette: a fideszes európai parlamenti (EP-) képviselők támogatása nélkül nem lehetett volna Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke. Most "teleplakátolják" az országot, hogy megvédik tőle Magyarországot, miközben korábban a szavazatukkal támogatták - mondta.

Úgy vélte, pártján kívül senki nem szembesíti a kormánypártokat azzal, hogy ez álszentség. Egy korrupt, föderalista "vakcinaneppert" ültettek a bizottság élére, és most úgy csinálnak, mintha ott sem lettek volna - fogalmazott.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában kiemelte: a Mi Hazánk az egész uniós kérdéskörben és az uniós támogatások tekintetében kettős beszédet folytat, ugyanis szavazataikkal nem támogatták a kormány erőfeszítéseit, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó forrásokat. Viszont a kormány kitart, és nemzeti konzultációt indított, mert fontos az emberek véleménye - hangsúlyozta.

Azt mondta: a Mi Hazánk ki szeretné léptetni az országot az EU-ból, ezzel szemben a kormány szerint meg kell reformálni az uniót, és "nem elfutni kell", hanem képviselni a magyar álláspontot. Elfogadhatatlan, hogy az EP zsarolja a bizottságot, hogy ne adja oda azt forrást, ami jár az országnak - tette hozzá.


Párbeszéd: sok munkavállalót tudta nélkül feketén dolgoztatnak


Berki Sándor (Párbeszéd) szerint nagyon sok munkavállalót érint az a probléma, hogy tudta nélkül feketén dolgoztatják, így nem jár neki sem egészségügyi ellátás, sem nyugdíj, ráadásul a költségvetési bevételek is csökkennek. Már most is van arra lehetőség, hogy a dolgozók lekérdezzék, a munkáltató bejelentette-e őket, de kevesen tudnak erről a lehetőségről - jegyezte meg.

Azt javasolta, hogy az ügyfélkapuval rendelkezők kapjanak értesítést arról, ha a munkáltató be- vagy kijelenti őket, akinek pedig nincs ügyfélkapuja, az telefonon vagy postán kapjon értesítést.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, valós problémáról van szó, amely az elmúlt években ugyanakkor jelentős mértékben visszaszorult.

Közölte, a kormány már korábban kidolgozta az Egészségablak alkalmazását, amelynek segítségével - belátható időn belül - minden dolgozó azonnal értesülhet a be- és kijelentés tényéről. Megjegyezte, az alkalmazást 2,5 millióan töltötték le.

Szerinte az a munkavállalótól is elvárható, hogy tisztában legyen azzal, hogy az alkalmazója bejelentette-e.



Jobbik: mélyen a termelési költség alatt vannak a gabonaárak



Bencze János (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is mélyen a termelési költség alatt vannak a magyar gabonaárak. Szerinte ez részben a rossz brüsszeli döntéseknek, valamint a Magyarországon korábban bevezetett termékkiviteli stopnak köszönhető, amely miatt a gazdák elvesztették piacaikat.

Hozzátette: a gazdákat aggasztja, hogy a magyar belpiacon sem tudnak normális áron gabonát értékesíteni. Azt kérdezte, miért nincs Magyarországon gabonafelvásárlás. Arról is érdeklődött, hogy azok az uniós és magyar pénzből bővített feldolgozó cégek behozhatják-e az országba az ukrán gabonát, amelyek a tilalom elrendelése előtt éves szerződést kötöttek erre.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az elmúlt években a növénytermesztésből komoly jövedelmet lehetett elérni, de ez az utóbbi két évben ez megváltozott. Emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány idején vezették be a kiviteli tilalmat, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű gabona maradjon az országban.

Szerencsétlen közjátéknak minősítette, hogy közben kitört a szomszédban a háború, és az ukrán gabona elárasztotta a magyar és az európai piacot. Ezért vezettek be behozatali tilalmat az ukrán gabonára, csak tranzitszállítmányok mehetnek át Magyarországon - hangsúlyozta.

Az államtitkár azt mondta, itthon is elindultak felfelé a gabonaárak, tonnánként 6-8 ezer forintért lehet eladni a terményt.