Tengerészek képzése


Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kifejtette: az egyezmény célja, hogy egységes szabályokat alakítsanak ki minden nemzetnek, így téve biztonságosabbá a tengeri közlekedést óvva a tengeri környezetet. A 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban elfogadott módosítások olyan határozatokat tartalmaznak, amelyek egyebek mellett szólnak a tengerészek felé támasztott követelményekről, az alkalmassági feltételekről, és a sarkvidéki vizeken üzemelő hajókon szolgálatot teljesítőkről.

Elmondta: azért is indokolt a módosítások átvezetése, mert külföldön sok magyar tengerész szolgál, akiket érintenek az egyezményben foglalt képzési szabályok és feltételek, emellett pedig a jogharmonizáció miatt is fontos a módosítások kihirdetése.

Pócs János (Fidesz) hangsúlyozta: a javaslat egy nemzetközi egyezmény beépítéséről szól a magyar szabályozásba, célja a jogharmonizáció. Magyarország dicső múltra tekint vissza a tengerészetben, ezért még ha most nincs is tengere, hagyományaihoz hűen fontos számára a tengerészképzés - mutatott rá. Hozzátette: a javaslat elfogadását a bővülő tapasztalatok, a folyamatos fejlődés, a korszerűség és a nemzetközi jognak való megfelelés teszi szükségessé.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) szerint nemzetközi egyezmények esetén egyetértenek abban, hogy szükséges ezek elfogadása. A Jobbik minden olyan egyezményt és annak módosítását támogatja, amely jó Magyarországnak, és a mostani javaslat azért is fontos, mert sok magyar szolgál a tengereken - mondta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: ugyan Magyarország szárazföldi országként kevésbé érintett ebben a kérdésben, de elfogadhatók a módosítások, amelyek szükségesek a minél biztonságosabb hajózás és a környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés miatt, továbbá mert ezzel európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesznek.

Az általános vitát lezárták.

Zárszavában Mosóczi László azt mondta, a javaslat elfogadásával jelentős lépést érnek el a közlekedés e szegmensében.


Pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosítása



Államtitkár: tovább erősödhet a kiszámíthatóság és a tervezhetőség



Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: a kormány nyolc törvény módosítását javasolja, az előterjesztés a gazdaság szereplői számára tovább erősítheti a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget.

Leszögezte: a kormány a javaslattal egyértelműsíti, hogy továbbra is alapvetésnek tekinti a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást.

Az államtitkár ismertetése szerint az államháztartásról szóló törvény módosítása megteremti a lehetőségét annak, hogy a központi költségvetési szervek 2022 januárjától egy modern, a 21. század kihívásainak megfelelő, új államháztartási rendszerrel láthassák el feladataikat. Ezt a célt szolgálja a Magyar Államkincstár által fejlesztett, Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszer bevezetése. Ez az integrált informatikai rendszer hozzájárul, hogy a pénzkezelés és az ahhoz kapcsolódó adminisztratív tevékenységek, feladatok átláthatóan, hatékonyan, egységesebben és egyszerűbben végrehajthatók legyenek.

A módosítások közül kiemelte még az Országos Atomenergiai Hivatal szabályozásának, a hatóság jogköreinek felülvizsgálatát. Közölte: 2022 májusától egy független, megfelelő humán és pénzügyi erőforrásokkal működő, hatékony és önálló szabályozó és felügyeleti hatóság jöhet létre.

Kitért arra is: a filmipar lehetőségeinek javítása érdekében a javaslat módosítja a szja-, és az ekho-törvényt, és a filmgyártáshoz kapcsolódó költségek, illetve javadalmazás tekintetében eltörli a belföldi magánszemélyek számára az eddigi 12 milliós értékhatárt.

A javaslat emellett pontosítja az elektronikus cigaretta forgalmazása ügyében az érintett kiskereskedők anyagi kompenzációját.

Elmondta: a módosítás új alapokra helyezi a rendvédelmi tisztjelöltek jogállására vonatkozó szabályokat is, így a pénzügyőr tisztjelöltek jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket a jövőben nem ösztöndíjszerződés, hanem jogszabály határozná meg. A módosítás alapján a tisztjelöltek alapilletményre, tanulmányi díjra és illetménypótlékra is jogosultak lesznek. Az alapilletmény évfolyamonként eltérő mértékét, a tanulmányi díj és az illetménypótlék összegét miniszteri rendelet fogja meghatározni - tette hozzá.

Rögzítik azt is - ismertette - hogy a tisztjelölt a jelenlegi nyolc év helyett tíz évig köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szolgálatot teljesíteni, ha ezt elmulasztja, akkor köteles - a törvényjavaslatban tételesen meghatározott esetekben - az illetmény időarányos részét visszafizetni.

A fenti szabályozás 2022. január 1-jén lépne hatályba, és a végzős hallgatók kivételével a jelenlegi tisztjelöltek jogviszonya 2022. augusztus elsejével alakul át, feltéve, hogy ahhoz az érintett hozzájárul - mondta el Banai Péter Benő.



Fidesz: történelmi lépés az adóvisszatérítés



Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat célja a változó gazdasági folyamatokhoz való igazodás, a gazdaság további hatékony működése érdekében. A módosítások közül kiemelte a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató rendszer létrehozását, és a tisztjelöltek jogait és kötelezettségeit érintő változtatásokat.

A családi adóvisszatérítést történelmi lépésnek nevezte. Szerinte soha nem hagyott senki ennyi pénzt a családoknál. Jelezte: a visszatérítést a vállalkozók is megkapják, ha gyermeket nevelnek.