TV műsor

OGY - Krónika 1. rész (vagyongazdálkodás)

Belföld, 2021.04.29

Az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló előterjesztés vitájával kezdte meg az Országgyűlés a munkáját csütörtökön.



Kormány: a cél a hatékony, fenntartható vagyongazdálkodás


Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kiemelte: a javaslat célja az észszerű, hatékony szabályok megteremtése. A fenntartható vagyongazdálkodás megvalósításával a stratégiai állami vagyonkezelés áll a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feladatainak középpontjában - mondta.

Úgy vélte, az állami tulajdonú vagyonelemek megőrzésére és gyarapítására vonatkozó követelmények mellett ki kell tűzni azokat a célokat, ki kell alakítani azokat az eljárásokat, amelyek meghatározzák az állami vagyonelemek rendszerezését, a portfolió hatékony és fenntartható kezelését. A közfeladatok ellátásához nem szükséges vagyonelemekre vonatkozóan differenciált szabályrendszert vezetnek be - tette hozzá.

Közölte: a javaslat a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával módosítja és kiegészíti a nemzeti vagyonról szóló törvényt. Emellett módosítja egyebek mellett a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a bírósági végrehajtásról, a hagyatéki eljárásról, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt - sorolta.

Megjegyezte: a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos szabályokról külön fejezet rendelkezik.


Vezérszónokok


Szabó Zsolt (Fidesz) kiemelte: az állami vagyongazdálkodásnak hosszú távon fenntarthatónak, racionálisnak kell lennie. Fontos, hogy a felesleges, állami tulajdonba kerülő vagyonelemeket gyorsan és hatékonyan tudják értékesíteni, ezt a kérdést is szabályozza a javaslat - mutatott rá.

Közölte: a javaslattal áttekinthetőbbé és jobban kezelhetővé válik a vagyongazdálkodás, a közfeladatok ellátásához szükséges vagyon feletti rendelkezés, ennek érdekében módosítanak több jogszabályt.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a javaslattal azt sugallják, hogy az állam rossz gazda, ezért kell minél előbb kivezetni bizonyos vagyonelemeket. Kifogásolta, hogy a gyorsaság a legfontosabb szempont, meglátása szerint csak arra koncentrálnak, hogy minél gyorsabban kivezessenek vagyonelemeket, és teszik ezt akár ellenszolgáltatás nélkül is. Ne a felgyorsított privatizációs vágyainak tegyen eleget a kormány - követelte. Hozzátette: bizonyos területeken az állam igenis lehet jó gazda.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: senki nem mondta, hogy az állam nem lehet jó gazda, a kormány éppen ennek az ellenkezőjét bizonyította be az elmúlt években, hiszen jelentősen növelte az állami vagyont 2010 óta. Nem hasonlítható össze a 2002-2010 közötti helyzet a jelenlegivel - vélekedett.

Hangsúlyozta: rengeteg pénz, idő, energia megy el azzal, hogy kis értékű, a közfeladatellátáshoz nem szükséges ingatlanok kerülnek az állam tulajdonába, ezek kezelése, fenntartása, állagmegóvása sok forrást emészt fel. Pontosan rendelkeznek arról, kik juthatnak hozzá ezekhez a vagyonelemekhez, így önkormányzatok, karitatív szervezetek, egyházak - mondta.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy kormánypárti felszólalók szerint kis értékű vagyonelemekről van szó, de összeadva ezek éves szinten nagy értéket tesznek ki. Az államnak valóban meg kell védenie és gyarapítania kell az állami vagyont, a héten mégis annak kiszervezéséről döntöttek - közölte.

Megjegyezte: a kormány korábban az állami apparátus, bürokrácia csökkentését ígérte, de nem ez történt, többszörösére nőtt az állam fenntartása, és ez a javaslat is ebbe az irányba mutat.

Varju László, a DK vezérszónoka a törvényjavaslattal kapcsolatban a vagyon gyorsított kiviteléről, illetve szabálynélküliségről beszélt.

Szerinte a kormánypártok bizonyos esetekben törvénnyel mentesítenének a belső szabályzatok alól, aminek az a célja, hogy "gyorsan, minél több vagyont" juttassanak azoknak, akik "lojális tulajdonosok lesznek".

A javaslatot elfogadhatatlannak nevezte és úgy vélte: a kormányoldal nem tesz mást, mint hogy az embereknél lévő piaci lehetőségeket hozzá közel álló, lojális tulajdonosoknak adja át.

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka annak a félelmének adott hangot, hogy a törvényjavaslattal a Parlament épületére ki lehet majd írni, "hogy minden eladó, minden akciós".

Szerinte a javaslat elfogadása után nem fogja tudni senki nyomon követni, hogy az ingyenesen átadott vagyonnak mi lesz a sorsa 10-20 év múlva. Hangsúlyozta: nem lehet támogatni a javaslatot, mert annak elfogadása "a magyar társadalom elleni vétek".



Vita



Szabó Zsolt (Fidesz) az ellenzéki hozzászólásokra reagálva hangsúlyozta: a javaslat költséghatékony, átlátható megoltást nyújt és az ellenőrzés továbbra is biztosított.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslattal érintett kis értékű vagyonelemeket elsősorban helyi önkormányzatok fogják megkapni, nem pedig az egyházak vagy Fideszhez köthető karitatív szervezetek.

Varju László (DK) szerint a javaslat az állami vagyon egyszerűsített magánosítását teszi lehetővé. Azzal vádolta a kormányoldalt, hogy nem közérdeket, hanem magánérdekeket szolgál. Nem ért egyet az Állami Számvevőszék alelnöki körének bővítésével sem.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó felvetésére reagálva azt hangsúlyozta: az kapja az ingatlant, aki helyben a feladatot ellátja, legyen az önkormányzat vagy egyház.

Varga Zoltán (DK) azt hangoztatta, a kormányoldal az egyetemi alapítványokkal 1000 milliárdokat "vitt ki" az állami vagyonból.

Az általános vitát lezárták; Fónagy János zárszavában sajnálatát fejezte ki, hogy szakmai helyett politikaivá vált a vita.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!