Magyar Vállalkozók Napja


A Magyar Vállalkozók Napjáról szóló törvényjavaslatról Illés Boglárka (Fidesz) a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a magyar vállalkozók nélkül nem érhették volna el az egymillió új munkahelyet, az öt százalék alatti munkanélküliséget és nem érhették volna el a magyar gazdaság ilyen mértékű növekedését. E nappal szimbolikusan is szeretnék elismerni a bátorságot, a tettrekészséget, az innovációt, a kitartást és másokért viselt felelősségvállalást - mondta.

Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára jelezte: a törvényalkotási bizottság módosító javaslatait a kormány támogatja.

Fónagy János (Fidesz) előterjesztőként azt mondta, bízik benne a javaslatot az ellenzéki frakciók is támogatják majd. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság alapkövei és legfontosabb mozgatórugói a vállalkozások.

A javaslathoz nem volt hozzászóló, annak tárgyalását az elnöklő Latorcai János lezárta.


Zárszámadási törvény


Szűcs Lajos (Fidesz) rámutatott: a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló javaslat megfelel az alaptörvényből fakadó formai és tartalmi követelményeknek, a nemzetközi jogból és európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek. Ezt valamennyi a javaslatot tárgyaló bizottság megállapította.

A költségvetési bizottság többségi véleményét ismertetve felidézte, hogy 2022-ben 4,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ami az uniós átlagnál 1,2 százalékkal jobb, és a rendkívül nehéz körülmények ellenére is folytatódott a felzárkózás az uniós államokhoz. A gazdasági eredményeket annak ellenére érte el, hogy Brüsszel igen komoly versenyhátrányba hozott minket a többi uniós tagállammal szemben és Magyarország nem részesült az unió helyreállítási forrásaiból.

A külügyi bizottság véleményét ismertetve elmondta: a Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly jelentős szerepet játszott az orosz-ukrán háború, a gazdasági nehézségek, az energiaválság és a szankciós infláció következményeinek enyhítésében. A magyar termékexport 12, a szolgáltatási export 28 százalékkal nőtt.

A határon túli gazdaság fejlesztési programokra 27,7 milliárd forintot fordítottak, a Hungary Helps projektjeit 1,9 milliárddal támogatták.

A fenntartható fejlődés bizottság véleményét ismertetve kiemelte: a környezetvédelmi források - a 2021-es évvel azonosan - 1,6 százalékkal teljesültek.

A gazdasági bizottság véleményét tolmácsolva rámutatott: olyan területek kerültek előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a gazdaság fejlődését. A 2022-es év nagy részében a növekedés fő mozgatórugója a fogyasztás és beruházások bővülése volt. A teljes foglalkoztatottságúak átlagkeresete 17,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

A mezőgazdasági bizottság véleményét összegezve közölte: az élelmiszeripar teljesítménye tovább nőtt, ahogy emelkedett a belföldi értékesítés volumene, az agrárexport is.

A nemzeti összetartozás bizottsága véleményét ismertetve kiemelte: a legfontosabb stratégiai célokról, a nemzetegyesítésről a nehéz körülmények között sem mondtak le. 2022-ben mintegy 100 milliárd forint volt a külhoni magyar közösségek támogatására fordított forrás, ami tízszerese a baloldali kormányok idején biztosított összegnek.

A vállalkozásfejlesztési bizottság véleményét ismertetve többi között elmondta, az újraindítás költségvetése volt a 2022-es, és a fő cél az volt, hogy az elmúlt évek kormányzati politikáját folytatni lehessen.

Ander Balázs (Jobbik) a költségvetési bizottság kisebbségi véleményét ismertetve kiemelte: sok dicséret nem illeti a kormányt, összességében ezermilliárdos tervezési hiba csúszott a költségvetésbe, mert hibásan mérték fel a makrogazdasági folyamatokat. Amit 2021-ben elfogadtak, nagyon nem hasonlít a most tárgyalt javaslatra - állapította meg, megjegyezve: hat nap és 18 óránként kellett hozzányúlni a költségvetéshez. A megugró árak megugró áfabevételeket jelentettek a kormánynak, ami ezermilliárdos, családokra kivetett adóként is felfogható - mondta, hozzátéve: arra azonban nincs válasz, hogy például Romániában miért jóval alacsonyabb a pénzromlás, mint nálunk.

Kitért az államadósság alakulásának negatív tendenciáira is, megjegyezve: 13 év alatt nem sikerült ezt a problémát megoldani. Hibrid, osztogató-fosztogató választási költségvetés lett a 2022-es - összegzett, hozzátéve: megmutatta, miért nem érdemes tavasszal költségvetést csinálni.

Banai Péter Benő államtitkár zárszavában kiemelte: a zárszámadás valós képet fest a 2022-es folyamatokról. A zárszámadásnak van szerepe, be kell mutatnia az Országgyűlés által eredetileg elfogadott költségvetéshez képest milyen változások történtek és az egyes folyamatok hogyan valósultak meg - hangsúlyozta.

Nem tervezési hiba történt, a háború és a szankciók Magyarországon is éreztették hatásukat - rögzítette a számok eltérésére adott magyarázataként.

Kitért arra, hogy ennek ellenére folytatták a felzárkózást az unió átlagához, a munkahelyek számát megőrizték, a reálbérek a magas infláció mellett is nőttek, visszaépítették a 13. havi nyugdíjat, nyugdíjprémiumot folyósítottak. Tavaly az államháztartási hiány és az államadósság rátája is csökkent - sorolta.

Egyetértett Ander Balázzsal abban, hogy demográfiai fordulatra van szükség. Ugyanakkor értékelése szerint a kormánynak van üzenete azok számára, akik gyermekvállalásban gondolkodnak.

Sikeresnek nevezhető a 2022-es év, azzal, hogy számos területen még sok feladat áll előttük - összegzett.

További hozzászóló nem volt, az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta.