TV műsor

OGY - Krónika 10. rész (elektronikus ügyintézés)

Belföld, 2020.10.20

Az ellenzéki felszólalók adatvédelemmel kapcsolatos aggályaikat emelték ki az elektronikus ügyintézésről szóló törvénycsomag általános vitájában kedden az Országgyűlésben.



MSZP: nem orvosolták a korábbi aggályokat


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt: nem kétséges, hogy támogatandó az elektronikus ügyintézés elterjesztése, ám frakciója legfeljebb tartózkodni tud a törvénycsomag végszavazásánál, mivel a tárgyalt módosítások nem orvosolják korábban jelzett aggályaikat.

Utóbbiak között említette, hogy kormánytagok indoklás és objektív, megalapozó szakhatósági vélemény nélkül dönthetik el, milyen külföldi befektetés számít Magyarországon biztonsági kockázatnak.

Szerinte ez felvetheti, hogy esetleg nem a nemzet, hanem saját maguk gazdasági érdekeit védhetik adott esetben.

Érdekesnek nevezte a csomag rendészeti-nemzetbiztonsági rendelkezéseiben szereplő kitételt, amely szerint az eddigi hat helyett 18 hónap áll rendelkezésre a biztonsági érdeket sértő külföldi befektetések miatti eljárás megindítására.

Az ügyintézési terminálok bevezetéséről szólva reményének adott hangot, hogy ez a megoldás enyhít az okmányirodák jelenlegi munkaerőhiánya okozta működési problémákon.


DK: sok a kérdőjel


Sebián-Petrovszki László (DK) szerint mindenki egyetért azzal, hogy minél inkább el kell terjeszteni az elektronikus ügyintézést, ám nem látni egy nemzeti stratégia létét e téren.

Az ellenzéki képviselő szerint a digitális ügyintézés nehézkes napjainkban, és "nem érzékelhető az, hogy mernénk nagyot lépni", például az elektronikus voksolás bevezetésével.

Megjegyezte: a járványhelyzet éppen hogy támogatná e nemzetközileg bevett szavazási forma meghonosítását.

Sebián-Petrovszki László arról beszélt: kettészakadt a magyar társadalom, hiszen - vagy a digitális írástudás, vagy a megfelelő eszköz hiánya miatt - milliók nem élhetnek az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel, az előbbin pedig a kioszkrendszer bevezetése sem segít.

Az ellenzéki politikus ennél is nagyobb gondnak nevezte a "nyilvántartások egymásba tolását" és számos új adattípus gyűjtését, felvetve, hol van az állami adatgyűjtésnek racionális határa.

Azt kérdezte: mi garantálja, hogy egy újabb jogszabály-módosítással nem kezdik el utóbb másra használni az összegyűjtött adatokat.

Szerinte sokakban felmerül, hogy "állami adatbázisok pártosodnak", azaz politikai erők hasznosíthatják ezeket az információkat.


LMP: kibeszéletlen a téma


Kibeszéletlennek nevezte az adat- és kiberbiztonság témáját Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka, aki helyeselte a digitális ügyintézés terjedését, de szintén a kormányzati koncepciót hiányolta a területről.

Nem ezek voltak a legfőbb területek, amibe a legtöbb energiát fektette a kormányzat - jegyezte meg, felvetve ugyanakkor, hogy járványhelyzet esetére is akadálymentesíteni kell ezeket a rendszereket.

A javaslatot alapvetően támogathatónak nevezte az LMP-s politikus, aki ugyanakkor hangsúlyozta: egyetért az elhangzott adatvédelmi aggályokkal.

Megemlítette: nemzetközi botrányokat okozhat az adatokkal való visszaélés, hozzátéve, nem egy állam használta másra az információkat, mint amire hivatalosan gyűjtötte.


Független: megfontoltabb szabályalkotásra volna szükség


Az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőként Varga-Damm Andrea üdvözölte az elektronikus nyilvántartások fejlesztését, az eljárásrendek egyszerűsítését, megjegyezve, hogy számos változtatást európai uniós elvárás megjelenése tett szükségessé.

A külföldi befektetések biztonsági ellenőrzéséről szóló szabályok módosítása kapcsán arról beszélt: a két éve elfogadott jogszabályból számtalan részletszabály hiányzott, az indoklás nélküli miniszteri határozatok pedig felülbírálhatatlanok bíróságon.


Szószóló: akár nemzetiségi nyelvű okmányokat is ki lehetne állítani


Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy a magyarországi nemzetiségekhez tartozó állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az anyakönyvekben a családi és utónevük a nemzetiségi nyelvük szabályai szerint vagy a nemzetiségi nyelvükön és magyarul is megjelenjen.

A személyi igazolványban korábban lehetőség volt a név mindkét változatának megjelenítésére - hangsúlyozta. A Belügyminisztérium vezetőinek érvelése szerint a nemzetiségi nyelvű családi és utónév azonban helyhiány miatt nem jelenhetett meg például a lakcímkártyán, a jogosítványon és az útlevélen - tette hozzá.

Az elektronikus nyilvántartások megléte, a személyi okmányokon megjelenített, szemmel is látható, illetve szemmel nem látható elektronikus adatok szélesebb körben biztosítanak lehetőséget arra, hogy adott esetben akár nemzetiségi nyelvű személyi okmányokat állíthassanak ki az igénylők részére - közölte.


Ezt követően Brenner Koloman levezető elnök lezárta az általános vitát.

Kormány: nincs szó adatkoncentrációról

A vita során elhangzottakra Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszolt, aki hangsúlyozta, hogy a képviselői felvetésekkel szemben nincs szó adatkoncentrációról, az okmányok kiállítását szeretnék egyszerűsíteni és gyorsítani. A kormánynak nincs olyan szándéka, hogy az adatokat "pártosítsa" - szögezte le. Hozzátette, az adatok nyilvántartása megfelel az adatvédelmi törvényekben leírtaknak.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!