KDNP: fontos megemlékezni a két személyiségről
Aradszki András (KDNP) felszólalásában hangsúlyozta: nagyon fontos országos és nemzeti szinten is megemlékezni e két jelentős személyiségről, akiknek egyike az irodalom, míg a másik a tudomány és az oktatásszervezés terén alkotott maradandót.
Arról beszélt: Jókai "tudta követni" a XIX. század gazdasági, történelmi, gazdasági folyamatait, pontos jellem- és helyzetképrajzolással ismertetve meg a későbbi nemzedékeket kora valóságával. Hozzátette: fontos újra megtalálni az "ősforrást", a magyar irodalmat, amely gondolataink gazdagságát közvetíti korunk emberei felé is.
Klebelsberg Kunóról szólva megemlítette, a népiskolai rendszerben a legszegényebbek is lehetőséget kaptak arra, hogy a felsőoktatásig jussanak, hozzátéve, az egykori kultuszminiszter "oktatási intézményeket, hagyományokat, egyetemeket mentett meg az utókor számára", új tudományos központokat hozva létre a trianoni döntés után.
MSZP: Jókai és Klebelsberg esetében helyes a dupla emlékév, de ez ne legyen precedens
Hiller István szerint általában az a helyes, ha egy évben egy kiemelkedő magyarról emlékezik meg az ország. Jelen esetben elfogadható a kettős emlékév, hiszen igazságtalan lett volna a 2025-ben egyaránt évfordulóját ünneplő Klebelsberg Kunó vagy Jókai Mór közül választani - tette hozzá. Ugyanakkor óva intett attól, hogy precedens legyen a két emberről szóló emlékévből, vagy még inkább, hogy 3-4 emberről is szólhasson egy év.
Jókai Mórról szólva megjegyezte: műveit már a XX. század utolsó harmadában tanuló diákoknak sem volt egyszerű olvasni, az újabb és újabb generációk számára átadni pedig nagyon komoly pedagógusi feladat.
Klebelsberg Kunóról azt mondta: életművét méltatva "nagyszerű dolgokról beszélünk szörnyű dolgok következményeként".
Emlékeztetett, a trianoni békeszerződés után Magyarország nem költhetett hadügyre, ezért döntenie kellett a megmaradt költségvetés felhasználásáról. A döntés, hogy a fegyverekre nem fordítható költségvetési forrást az oktatásra és kultúrára fordítsák, fontos és helyes döntés volt.
Azt kérte, tanuljunk a "szörnyű kényszerhelyzetben" hozott helyes döntésből.
Jobbik: az emlékév felelősség
Ander Balázs (Jobbik) jelezte, a Jobbik támogatja az emlékévet, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az emlékév felelőség is, amit valódi, értékes és méltányos tartalommal kell megtölteni.
Jókai Mórról szólva úgy értékelt, "nem jól sáfárkodtunk" a hatalmas irodalmi gazdagsággal, hiszen az életműből mindössze 10 alkotást filmesítettek meg. Azt javasolta, keressék meg "a Várkonyi Zoltánhoz mérhető" rendezőt, aki Jókai műveiből olyan alkotásokat varázsol, amelyek meghozzák a kedvét az olvasáshoz a XIX. századi irodalommal egyre nehezebben megbirkózó fiataloknak.
Klebelsberg Kunóról azt mondta: Magyarország egy vesztes világháborút, "ilyen-olyan forradalmakat", egy román megszállást és a trianoni békediktátumot követően kényszerhelyzetben volt. Ezt a helyzetet alakította úgy a nemzet számára - legalábbis, ami az oktatáspolitikát illeti -, hogy az száz év múlva is példaként szolgáljon a törvényhozók számára.
A népiskolai reformmal a legsúlyosabb helyzetben lévő vidéki régiókban tették rendbe az oktatásügyet 3500 tantermet, 1500 tanítói lakást és könyvtárakat hozva létre.
A Mi Hazánk támogatja a Klebelsberg- és Jókai-emlékévről szóló határozati javaslatokat
Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka arról beszélt, hogy Klebelsberg Kunó "saját mozgatórugójának" azt nevezte, hogy "a magyar gyermek minisztere" legyen. Ez ma is aktuális, látva milyen veszély leselkedik a gyermekekre akár az itthoni intézményekben, akár a globális trendeket tekintve.
Általános érvényű öröksége a kultúrfölény gondolata, azaz, hogy az oktatásnak és a kultúrának honvédelmet pótló ereje is van. Ennek is mérceként kell előttünk állnia - vélte az ellenzéki politikus.
Az emlékévhez kapcsolódva javasolta, hogy határon túli intézményeket is vonjanak be a programokba. A kiemelkedő kutatók, egyetemi oktatók megjelenése a köznevelésben rendhagyó tanórák megtartásával valósulhatna meg - vetette fel. Új népiskolai hálózat kiépítése valósult meg Klebelsberg Kunó minisztersége idején - idézte fel, hozzátéve: erre emlékezve is olyan pedagógusok számára indítanának programot Csodatanár néven, akik kisiskolákban tanítanak.
Jókai-emlékévből már sok volt Magyarországon - tette hozzá, és felidézte a korábbi programokat. Jókai Mór a legolvasottabb magyar író, aki kapocs lehet a társadalomban - hangsúlyozta, és javasolta életművének bemutatását külföldön az emlékév alkalmából.
Dúró Dóra egyúttal azt is kérte, hogy a leszármazottakat is vonják be az emlékév rendezvényeinek megszervezésébe.
Zárszó
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára zárszavában elmondta: a nemzet bővelkedik géniuszokban és mindig kihívás, kiket terjesszen fel a kormány az Országgyűlés elé.
Rámutatott: megfontoltan és felelősségteljesen választották ki a jelölteket.
Az államtitkár megköszönte a konkrét javaslatokat, és jelezte: minden területre figyelni fognak. A konkrétumokkal kapcsolatban keresik azokat a szervezeteket, amelyek nemcsak az anyaországban, hanem külhonban is jelen vannak.
A kettős emlékév kiemelt helyen szerepel a nemzeti emlékezet és a kulturális emlékévek palettáján - összegzett.
Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!