OGY - Krónika 10. rész (felsőoktatási törvény)

Belföld, 2021.04.28

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés szerda este.



A felsőoktatási törvény módosítása



A felsőoktatási és más, kutatókat és érintő törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat vitájában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a számos módosítást tartalmazó előterjesztés céljai között szerepel, hogy megteremtse az összhangot a klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló oktatók egészségügyi és oktatási jogviszonya között.

A javaslat lehetővé teszi az oktatási intézményeknek, hogy kutatásfejlesztési és innovációs vállalkozási tevékenységet is végezhessenek. Továbbá egységesíti a felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozást.

A javaslat módosítja a nyugdíjbiztosítás és a családtámogatás szabályait is. A többi között lehetővé teszi, hogy azoknak a szülőknek is járjon gyed, akik nappali tagozaton tanulnak, míg gyermeküket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el - ismertette az államtitkár.

Schanda Tamás kitért arra is: a családok támogatásáról szóló törvény módosításában fontos változás, hogy a saját jogon magasabb összegű családi pótlékra jogosult, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyek június 1-jétől kereseti korlátozás nélkül dolgozhatnak a családi pótlék megtartása mellett.

Emlékeztetett, eddig, ha három egymást követő hónapban a minimálbér összegét meghaladó jövedelemmel rendelkezett valaki, szüneteltették a nekik járó családi pótlék folyósítását.



Fidesz: a módosítás egységes szabályozási keretet teremt



Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása praktikus, hiszen megteremti az összhangot a klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló oktató egészségügyi és oktatási jogviszonyai között.

A javaslat értelmében négy törvény egymással összhangban álló módosítása történik meg. A módosítás egységes szabályozási keretet alakít ki, és motiválja a felősoktatás és az ipari kapcsolatok erősödését - tette hozzá.



MSZP: a salátatörvény az egyetemek alapítványi működését is szolgálja



Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka szerint a javaslat salátatörvény, amely számos, a felsőoktatáshoz csak lazán kapcsolódó módosítást is tartalmaz. Számos módosítás technikai jellegű, és többségük támogatható. Példaként említette a kutatók jogviszonyára vonatkozó módosítást, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorúak kereseti korlátozás nélkül végezhessenek kereső tevékenységet.

Minden pozitív eleme ellenére ez a szabályozás alapvetően a közalapítványi formába helyezett egyetemek működését is szolgálja, és az MSZP azzal a formával nem ért egyet - mondta a képviselő.





KDNP: a felsőoktatás versenyképességének növelését szolgálja a javaslat





Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a kormány célja a hatékony, versenyképes nemzeti felsőoktatási rendszer kiépítése, amely piacképes, korszerű, valódi tudást és gyakorlatot is ad a diploma mellé. A felsőoktatás versenyképességének növeléséhez szükség van a modellváltásra, az egyetemekhez kapcsolódó kutatásfinanszírozási rendszer kiépítésére, a doktori képzés megújítására és a felsőfokú duális képzési rendszer megerősítésére. Ezt a stratégiát is szolálja a törvényjavaslat is - értékelt. Hozzátette, annak célja a felősoktatási ipari kapcsolatok erősítése, valamint a szellemi tulajdon védelmére és hasznosításra vonatkozó egységes szabályozási keretek kialakítása.



DK: átgondolatlan, felkészületlen jogalkotás jellemzi a kormányt



Arató Gergely, a DK vezérszónokának értékelése szerint a törvényjavaslat "semmilyen igazán súlyos gazemberséget nem tartalmaz, eltekintve a szokásos átgondolatlan, felékészületlen jogalkotástól". A kormány képtelen arra, hogy az összetartozó dolgokat együtt, a különálló dolgokat pedig egymástól külön kezelje, így születhet ilyen, 15 különböző törvényt módosító javaslat - mondta.

Szerinte a javaslatban számos támogatható elem van, ugyanakkor kifogásolta azt a módosító javaslatot, amely miniszteri engedélyhez kötné, hogy melyik lehet önkéntes szervezet.



Varga-Damm Andrea (független) képviselő szerint az egész javaslat korábbi hibák kijavítása: korábban hibásan felállított rendszerek gyakorlatban megjelenő hibáit próbálja kiküszöbölni.

A képviselő is kifogásolta az önkéntességre vonatkozó jogszabálymódosítást, amelynek hátterében szerinte az állhat, hogy a koronavírus-járvány idején sokan jelentkeztek önkéntes munkára, köztük olyanok is, akiket a kormány semmilyen szervezetben nem akart látni.

Azt is mondta, ha a kormány célja, hogy mindenki megszavazzon előremutató javaslatokat, akkor nem kellene a javaslatok közé csempészni olyanokat, amelyek nem támogathatók.



Schanda Tamás államtitkár zárszavában azt mondta, az ellenzék szerint ha egyszerre túl sok törvényt nyújtanak be, az a baj, ha egy javaslatban módosítanak több törvényt, akkor meg az.

Kitért arra is: az önkéntességre vonatkozó módosítás a civiltörvénnyel kapcsolatos összhangot termeti meg, technikai módosítás. Azt is mondta, a közérdekű önkéntes tevékenység nyilvántartása nem újkeletű feladat, de nem arról van szó, hogy ne lehetne önkéntes tevékenységet végezni bármikor bárkinek, hanem arról, hogy ahhoz bizonyos speciális többletjogok tartoznak. Valójában a módosítással összhangba kerül két jogszabály és megváltozik egy honlap elérhetősége - érzékeltette.





























(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!