Mi Hazánk: miért nem kérdezték meg az embereket a finn és svéd NATO-csatlakozásról?


Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt firtatta, miért nem kérdezték meg az emberek véleményét Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról.

Közölte: Svédország és Finnország "belekényszerítésével" a NATO-ba célkeresztet rajzolnak rájuk, megszűnik a semleges zóna. A frontvonalak csökkentése helyett kiszélesítik azokat, de ha eszkalálódik a jelenlegi konfliktus, az minden európainak rossz lesz - jelentette ki. Hozzátette: pártja a béke oldalán áll.

Azt kérdezte: mi az oka annak, hogy a kormány nem konzultált az emberekkel a kérdésről?

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára úgy válaszolt, hogy a magyar NATO-csatlakozást követően egyetlen alkalommal sem tartottak népszavazást hasonló kérdésben, ugyanakkor a társadalmi egyeztetés most is megtörtént.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Párbeszéd: honnan lesz gáz a gázerőművekbe?


Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt, hogy egy soha fel nem épülő orosz atomerőműre tette fel a kormány a magyar energiapolitikát. A kormány belenavigálja az országot egy zsákutcába az energiapolitikájával - fogalmazott.

Kiemelte: Paks 2 láthatóan megbukott, de mivel nagy energiaigényű akkumulátorgyárakat telepítenek az országba, most kármentésként gázerőműveket akarnak létrehozni. Azonban kérdéses, honnan lesz ezekben gáz - vélekedett. Hozzátette: életveszélyes "Putyinnak kiszolgáltatni" Magyarországot.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt mondta: éppen a kiszolgáltatottság csökkentésére szeretnének az országon belül energiát termelni. A megújuló energiaforrásokat illetően az ellenzék nyitott kapukat dönget, e tekintetben jó áll az ország - közölte.

Kitért rá: Németországokban leállított szénerőműveket indítanak újra, és egyre több európai ország fordul az atomenergia felé, atomenergiával ugyanis a földgáz-felhasználás is csökkenthető.

A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.


LMP: hogyan tartatják be az előírásokat az akkumulátorgyárakban?


Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a kormánynak van egy stratégiája az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban, amelyek nagy mértékben használják fel az itteni természeti erőforrásokat. A kormány szerint a legszigorúbb előírásokat alkalmazzák, de úgy tűnik, a már meglévő gyárak esetében sem tudják betartatni a szabályokat - jelentette ki. Hozzátette: a kiszabott hatósági bírságok semmilyen hatást nem érnek el.

Úgy látja, nehezíti a helyzetet, hogy a kormány egyáltalán nem nyitott az őszinte beszédre.

Sztáray Péter elmondta: az akkumulátorgyárak új technológiaként jelentek meg, ezért érthető, hogy az embereknek vannak kérdéseik, félelmeik, ezeket meg kell hallgatni és megnyugtató válaszokat kell adni rájuk. A beruházások csak a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósulhatnak meg, a vonatkozó előírásokat be kell tartani - hangsúlyozta.

Megjegyezte: Magyarországon több százezer család megélhetését biztosítja az autóipar.

Kitért rá: az országok között óriási verseny folyik az akkumulátorgyárakért, és Magyarország erős autóipart akar, de a környezetvédelmi követelmények betartásával.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Fidesz: hány munkahelyet védett meg a kormány?


Barcza Attila (Fidesz) arra várt választ: hány munkahelyet védtek meg eddig a kormány ezirányú intézkedései? Emlékeztetett: a kabinet tíz olyan intézkedést hozott, amely a vállalkozásokat és a munkahelyeket védi.

Arról is beszélt, hogy támogatandónak tartja azt az Országgyűlési határozati javaslatot, amely rögzíti Magyarország békepártiságát és azt, hogy az ország kimarad a háborúból. Azt mondta: a brüsszeli szankciók és a magas energiaárak jelentős inflációt hoztak. Amíg nem lesz béke és amíg tart a szankciós politika, az inflációt sem lehet felszámolni.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány célja, hogy a közel 4,7 milliós foglalkoztatási szintet megőrizze. Elmondta: a statisztikai hivatal adatai szerint februárban 4,691 millióan dolgoztak az országban, 26 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta 74,3 százalékos volt, a munkanélküliek aránya 4 százalék.

A munkahelyeket védő intézkedések működnek, sőt újak létrehozását is segítik a kormányzati intézkedések - hangsúlyozta. Szólt például az energiaintenzív ipar számára nyújtott támogatásról, amelyet eddig 571 vállalkozásnak biztosítottak, és 30 ezer embert érintett. A gyármentő program tizennégy vállalkozást és több mint 7300 foglalkoztatottat érint, míg a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram hozzávetőleg 166 ezer foglalkoztatottat - sorolta a példákat.

A képviselő a választ elfogadta.