Jobbik a védőnői szolgálatról


Dudás Róbert (Jobbik) azt kérdezte, mit tesz a kormány a védőnői szolgálat a leépülése ellen? Rámutatott: az "államosítás" óta egyre nagyobb a káosz a rendszerben, romlottak a munkakörülmények, nőtt a terhelés, sorra hagyják el a pályát a védőnők. Jelenleg ötezer körzetből hatszázban nincs védőnő, helyettesítéssel oldják meg az ellátást. 2500-3000 olyan körzet alakult ki, ahol osztott módon, egyik körzetre sem jut megfelelő figyelem - jegyezte meg.

Értékelése szerint ennek a védőnők mellett a gyermekek, a csecsemők és a szülők látják a kárát.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte az ellenzék - közte a Jobbik - miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek a szavait, miszerint a védőnői szolgálat egy haszontalan hungarikum, le kell építeni. Ahelyett, hogy akkor felháborodtak volna, hallgattak és bólogattak a háttérben.

Rámutatott: a kormány igyekezett integrálni a védőnői szolgáltatást, egységes munkakörülményeket teremteni, a széttagolt munkáltatói irányítást megszüntetni. Most 22 irányító kórház segíti a védőnőket, akiknek fizetését idén júliusban 18 százalékkal emelték - jelezte.

Az ellenzéki képviselő részéről elhangzott számokat túlzónak tartotta, azt mondta, egy nullával eltévesztette a nagyságrendet.


Mi Hazánk: mit tesz a kormány a külföldi kézbe került földbirtokok visszaszerzéséért?


Dócs Dávid (Mi Hazánk) arra volt kíváncsi, hogy a kormány miért nem szerezte vissza a jogtalanul külföldi kézbe került földbirtokokat? Kiemelte, a migrációnak, a honfoglalásnak több fajtája is van. Ezek közül csak egyik a déli határon beáramló embertömeg, a másik a gazdasági migráció, és vannak olyan külföldi gazdák, akik a rendszerváltás után és azóta is óriási földterületeket szereztek, szereznek. A Dunántúlon megyényi területeket birtokló gazdák étvágya csillapíthatatlan - mutatott rá, hozzátéve: ők mindig is csak kizsákmányolható erőforrásként tekintenek a földre és nem szülőföldjükként. A magyar föld védelme stratégiai kérdés - jelentette ki, és azt kérdezte: milyen szigorítást tervez a kormány a magyar föld megvédése érdekében?

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára rámutatott: a földforgalmi törvény alapján külföldi természetes és jogi személyek Magyarországon a föld tulajdonjogát nem szerezhetik meg. Hasonlóan szigorú volt az azt megelőző szabályozás is - jegyezte meg. Ennek alapján nem értelmezhető a képviselő külföldi kézben lévő földbirtokokra, azok visszaszerzésére és mértékre vonatkozó felvetése - közölte. Hozzátette: az uniós tagságból eredő kötelezettség, hogy Magyarországnak meg kellett nyitnia földpiacát a tagállami földművesek előtt, 2014. április 30-án lejárt az erre vonatkozó moratórium.

A földforgalmi törvény - a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségekkel összhangban - nemzeti elbánást nyújt a földszerzésnél, az elővásárlási jogosultság pedig azt célozza, a földet elsősorban a helyi gazdák szerezzék meg. A Btk. is szabályozza illetve bünteti az esetleges kijátszást - közölte.


LMP: Szolnokra is akkumulátorgyár érkezik?


Bakos Bernadett (LMP) azt kérdezte, hogy Szolnokra is akkumulátorgyárat telepítene a kormány? Felidézte, hogy Szalay Ferenc, szolnoki polgármester februárban kínai befektetőkkel tárgyalt, majd később Facebook-posztjában sem tagadta, hogy akkumulátorgyárról egyeztetett. Ismerős a forgatókönyv, minden jel arra utal, hogy újabb akkumulátorgyárat telepítenek Magyarországra. Ahelyett, hogy szigorítanák a szabályokat és a szankciókat, sorra jelentik be az újabb és újabb környezetszennyező beruházásokat - tette szóvá.

Kitért arra is, hogy ebben az esetben sem vonják be a helyi lakosokat, csak közlik, jön az újabb akkumulátorgyár.

Azbej Tristan, a külügyi tárca államtitkára kiemelte: megszületett a döntés, hogy a járműgyártás jövőjében az elektromobilitás központi szerepet játszik majd. Ott lesz meghatározó az autógyártás, ahol zöldenergia-tárolók vannak - mutatott rá.

Kiemelte: ez egy új ipari verseny, amit Magyarország meg szeretne nyerni, nemcsak azért, hogy ipari sikereket érjenek el, hanem azért is, mert ha a vesztes oldalon kötnek ki, az katasztrofális hatással lesz a nemzetgazdaságra. Ha hazánk, nem indult volna el ezen az úton, akkor rövid időn belül számos nagy autógyártó leépítené a kapacitásait. A konkrét döntésről minden esetben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ad tájékoztatást - jelezte.


Fidesz: számíthatnak-e fejlesztésekre a békés-csanádi térségben élők?


Erdős Norbert (Fidesz) arról beszélt: tavaly május óta számos útszakasz újult meg Békés vármegyében, a térség 27 településéből tizenkettőt érintettek az útfejlesztések összesen mintegy tízmilliárd forintból 46 kilométeren.

Az ország egyik legkevésbé fejlett területeinek egyikeként a térségi különbségek mérséklése céljából fontosnak nevezte a beruházásokat, a további lehetőségekről érdeklődve.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány új területfejlesztési politikájában célul tűzte ki a területi különbségek csökkentését. Arra törekednek, hogy ne falu-, járás-, város-, vagy vármegyehatárokban, hanem térségekben gondolkodjanak, hogy a városi és vidéki lét között ne életminőségek között, hanem életformák mellett kelljen választani - mondta.

Ismertette: a mezőkovácsházi és orosházi járásokban eddig 14,3 milliárd forintnyi támogatásról született döntés, novembertől a mezőkovácsházi járásban több mint 733 millió, az orosházi járásban pedig több mint 2,1 milliárd forint értékben nyílnak pályázati lehetőségek.