OGY - Krónika 10. rész (két ország közötti megállapodások, napirend után)

Belföld, 2023.09.26

A magyar és maldív kormány közötti vízummentességről szóló megállapodás kihirdetéséről és a magyar és türkmén kormány közötti beruházások ösztönzéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalásával zárta munkáját az Országgyűlés kedden.



A magyar és a maldív kormány között a diplomata, hivatalos és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetése


Azbej Tristan, a külgazdasági és külügyi tárca államtitkára expozéjában elmondta: a megállapodás célja, hogy a két ország állampolgárai diplomata, hivatalos és szolgálati útlevél birtokában vízummentesen beutazhassanak és legfeljebb 90 napig vízummentesen tartózkodhassanak Magyarországon és a Maldív-szigeteken.

Felidézte, hogy a vonatkozó megállapodást a magyar és maldív külügyminiszter május 14-én írta alá. A szerződéstervezet követi a más államokkal azonos tárgykörben kötött nemzetközi megállapodásokat, és összhangban vannak Magyarország schengeni és uniós tagságából fakadó jogokkal és kötelezettségekkel - jelezte az államtitkár.

Csöbör Katalin (Fidesz) azt mondta, hogy a javaslat a gyors és hatékony kapcsolatépítést teszi lehetővé. A nagyobbik kormánypárt támogatja az elfogadását - tette hozzá.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta, Magyarország érdeke, hogy a világ minél több országával partneri kapcsolatot alakítson ki, és ideje, hogy Magyarország szorosabbra fűzze politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Maldív-szigetekkel. A KDNP szintén támogatja a javaslatot - közölte.

A javaslathoz további hozzászóló nem volt, az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.


A magyar és türkmén kormány között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetése


Azbej Tristan expozéjában kiemelte: a javaslat célja a két ország közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok, azon belül is a beruházási kapcsolatok előmozdítása és kedvezőbbé tétele. Hozzátette: a megállapodás azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg.

Kiemelte: a megállapodás magyar szempontból a Türkmenisztánban viszonossági alapon letelepülő magyar vállalkozások védelmét szolgálja.

A megállapodás kölcsönösséget biztosít, ami Magyarország részéről nem igényel jogszabály-módosítást - közölte.

Csöbör Katalin (Fidesz) rámutatott: a javaslat célja, a gazdasági kapcsolatok elősegítése és a beruházások feltételeinek kedvezőbbé tétele a két ország között. Az ilyen megállapodások kulcsfontosságúak a két ország közötti gazdasági együttműködés szempontjából - tette hozzá.

Lehetővé válik, hogy a befektetők magabiztosabban fektessék be tőkéjüket a másik országban - mondta a fideszes politikus, aki támogatásukról biztosította a javaslatot.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is érdemes kihasználni azt a hatalmas gazdasági potenciált, ami a közép-ázsiai régióban és Türkmenisztánban rejlik.

Türkmenisztán kiemelten fontos gázexportőrré válhat Magyarország energiabiztonsága szempontjából a jövőben - közölte.

Jelezte: a KDNP támogatja a javaslatot.


További hozzászóló nem volt, az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.


Napirend után:


A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Bencze János (Jobbik) az orvosi ügyeletek fejlesztését sürgette, míg a vele egy frakcióban ülő Sas Zoltán (Jobbik) a rendőrök elleni támadások miatt a magyar rendvédelemtörténet fekete évének nevezte 2023-at.

Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy nem működik jól az orosházi kórház és szakrendelő.

A parlament várhatóan október 9-én folytatja munkáját.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!