Fidesz: kiszámítható, stabil környezet a vállalkozásoknak


Szatmáry Kristóf (Fidesz) arról beszélt, hogy bár a hazai kis és középvállalkozások szempontjából a jövő évi költségvetés nem tűnik könnyű esztendőnek, ugyanakkor a magyar vállalkozók "a jég hátán" is megélnek és túl tudják élni a nehezebb időszakokat is.

Kitért a kiszámítható politikai és szabályozási környezetre és azt mondta: stabil, kiszámítható környezet várja a jövőben is a vállalkozásokat. A hazai vállalkozások 99,9 százalékát az extraprofit nem érinti - jelezte.

Hozzátette: a kata rendszerében változások várhatók ugyan, de az egyszerűsített adózási forma fennmarad majd. Ígéret van továbbá a hazai kis- és mikrovállalkozások rezsicsökkentésben való bennmaradására is - közölte.

Rámutatott: ha valahol lesz Európán gáz és üzemanyag, az itt lesz Magyarországon. Azt szeretnék, hogy a magyar vállalkozások dolgozzanak és ehhez kell energia és üzemanyag.

Szólt arról is, fogyasztói oldalról az látszik, hogy nem a lakosságtól vesznek el forrásokat, a pénz ott marad az embereknél.



Momentum: forrásokra van szükség a hegyvidéki fejlesztésekre


Hajnal Miklós (Momentum) helyi képviselőként a megoldandó hegyvidéki ügyekről beszélt. Kitért arra, hogy több pénzre van szükség az egészségügyben: a Kútvölgyi tömb homlokzatának felújítása öt évet csúszott, a János kórház felújítása pedig még mindig várat magára. Forrásokat kell biztosítani a teljes körű rekonstrukcióra - jelentette ki.

A politikus zöld fordulatot sürgetett a hegyvidéki közösségi közlekedésben, az 59-es villamos vonalának felújítását, korszerű klimatizált villamosok beszerzését szorgalmazta. A Böszörményi úton kialakítaná a Hegyvidék főutcáját, s kérte a Városmajor és a Vérmező felújításának támogatását is.

Önkormányzati ingatlanok és bérlakások felújításába fektessenek forrásokat - hangoztatta, kiemelve: ez az út a rezsidíjak csökkentéséhez.

Így tud fejlődni Buda, és így tud megújulni a Hegyvidék - fogalmazott a Momentum képviselője.


KDNP: kezelni kell a klímaváltozás okozta negatív hatásokat


Mihálffy Béla (KDNP) kiemelte: alapvető nemzeti érdek, hogy megfelelően bánjanak a termőfölddel, és gondoskodjanak a vízbázis jövőjéről.

Szükségesnek tartotta a klímaváltozás okozta negatív hatások kezelését a mezőgazdaságban, az öntözés fejlesztésén keresztül, valamint az öntözéses gazdálkodás bevezetését az ország déli régiójában. A rendkívüli időjárási jelenségek mellett ugyanis a legnagyobb csapást a szárazság okozza a mezőgazdaság számára.

A déli régióban található Közép-Európa legnagyobb egybefüggő elsivatagosodó területe, az itt terülő gazdaságok szomjazzák a vizet. Ugyanakkor az itt fellelhető víz nem elegendő a mezőgazdasági munkákra, sőt a mindennapi tevékenység ellátására sem - magyarázta.


MSZP: a közoktatásban azt finanszírozzák, ami nem hozza a színvonal emelkedését


Hiller István (MSZP) arról beszélt, iszonyú évek vannak mögöttünk, ami mindenkit lelkileg rendkívüli módon megviselt. Azt kérte, a sablonszöveget hagyják most, és próbáljanak meg normális emberek módjára viselkedni egymással. Ezért, mint fogalmazott, nem vád- és védőbeszédet akar mondani, közös gondolkodásra szeretné hívni a képviselőket.

Szakterületéről az oktatásról kiemelte: a magyar oktatás kizárólagos problémája nem csak a bérkérdés.

Nem látni még azt a pusztítást, amit a kisiskolások lelkében ez a járvány végzett - mondta.

Ugyanakkor a pedagógus életpálya és az a szakmai követelményrendszer, amit a kormány bevezetett, szakmai értelemben megbukott, nem működik. Ennek az eredménytelenségnek csak "sikolykiáltása" a bérek ügye. A diákok tanulási képességei az elmúlt évtizedben jó szándékkal is stagnálnak, és annak kell örülni, ha nem csökkennek.

A jövő évi költségvetésben a közoktatás területén nem a főösszeggel van a baj, az a probléma, hogy olyasmit finanszíroznak, ami nem hoz színvonal emelkedést. Rossz a koncepció, ez az állóvíz finanszírozása, az álló víz költségvetése - összegzett. Azt javasolta, hogy a 6-8 éves gyerekek alapkompetenciájának megerősítésére és a velük foglalkozó tanároknak csoportosítsanak át forrásokat.

Azt is javasolta, állapodjanak meg arról, a bérrendszer finanszírozásának alapja nem lehet más, mint a központi költségvetés. A pedagógus bérekre miért nem találtak forrást, miért ez az, amit brüsszeli forrásból kívánnak elindítani - tette fel a kérdést.

Kitért arra is: ma az egyetemi tanárok bérezése központi forrásból nem a teljesítményen múlik, hanem azon, hogy állami, vagy alapítványi, kiszervezett intézmény oktatója e. Ilyen a világon nincs - mondta.

Ugyanakkor helyes a kultúra és az innovációs összekötése, ez módot és lehetőséget ad jó dolgokra - utalt a Kulturális és Innovációs Minisztérium létrehozására.