Fidesz: a joggyakorlat indokolja a módosítást


A Fidesz vezérszónoka, Kovács Zoltán azt emelte ki: a Polgári törvénykönyv elfogadása óta eltelt évek joggyakorlata indokolja a módosítást, amely szorosan összefügg az előzőleg tárgyalt, jogi személyek nyilvántartásáról szóló előterjesztéssel.

Célként a társasági jog koherenciájának további erősítését említette, kiemelve, hogy a javaslat elfogadása után a társaságok létesítő okiratának egyes rendelkezéseit határidő nélkül lehet bíróságon megtámadni, az esetleges érvénytelenítés pedig a döntés pillanatában, nem pedig visszamenőlegesen lép érvénybe.

Hozzátette: a változtatás után a pótbefizetésre a nyilvánosan működő részvénytársaságok kivételével minden más tárasági formában mód nyílik majd.


Jobbik: pár év után kell módosítani a kódexet


Gyüre Csaba (Jobbik) kifogásolta, hogy néhány év múltán módosítani kell egy nagy horderejű törvényt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy fontos követni a jogszabályok üzenetét, érvényesülését.

A jobbikos politikus megemlítette: a javaslat egyértelműsíti, kik jogosultak perindításra egyes cégügyekben, hogyan lehet, kell végrehajtani a pótbefizetést. Utóbbi kapcsán annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a vállalkozók az alapításkor kapjanak türelmi időt egyes teljesítésekre.

Mindenképpen támogatandónak nevezte, ha a szakma észrevételei alapján módosítanak egy jogszabályt.


KDNP: fontos a koherencia és a stabilitás


Vejkey Imre (KDNP) is az elmúlt években felmerült gyakorlati problémák által felvetett módosítások fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, milyen nagy jelentőségű a társasági jog koherenciája és stabilitása.

Kiemelte: a társasági döntések bírósági megtámadhatóságának és a pótbefizetés szabályainak átalakítása mellett a cégeknél a megszüntetés helyett a megmaradás szempontja kerül előtérbe.

Megemlítette azt a kitételt is, amely elejét veszi, hogy a tagok a komolyságot kérdésessé tévően hosszú befizetési határidőket szabhassanak tőkefeltöltésre.


MSZP: nem alapvető a módosítás


Varga László (MSZP) azt hangoztatta: a tervezett változások nem módosítják alapvetően a Ptk. jogi személyekre vonatkozó felfogását; jellemzően szövegbeli pontosításokat és gyakorlathoz illesztéseket tartalmaznak.

Kiemelte: a változtatás figyelembe veszi azt az esetet, ha valaki több vagy súlyozott szavazattal rendelkezik egy társaságban, valamint a fizetőképesség hatékony biztosítását célzó pótbefizetés szabályait is újrarendezi.

A társasági jog komplikált eseteként hozta fel a dunaújvárosi Dunaferr összetett, bonyolult tulajdonosi szerkezetét, felvetve, hogy a módosításnak van-e köze a vállalat ügyeihez.


LMP: támogatható a törvényjavaslat


Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a törvényjavaslat alapvetően szakmai elemeket tartalmaz, koherens és logikus elemekből áll az előterjesztés, így ha nem merül fel új körülmény, támogatni tudják az elfogadását.

Ugyanakkor kifogásolta, hogy a törvény által előírt társadalmi egyeztetés ebben az esetben is elmaradt.


Az elnöklő Brenner Koloman ezt követően - további felszólalók hiányában - lezárta a Ptk.-módosítás általános vitáját.


Kényszertörlés


Államtitkár: szükséges az újragondolás


A kényszertörlési és a felszámolási eljárásra vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium palamenti államtitkára elmondta: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet és az annak megszűnéséről szóló átmeneti szabályok tavaly májusban felfüggesztették a folyamatban lévő kényszertörléseket, valamint kimondták, hogy ebben az időszakban nem indíthatók újabb eljárások.

Hozzátette: a szabályok újragondolása időszerűvé vált, például azért, hogy a fizetésképtelenség, a végfelszámolás és a kényszertörlés elhatárolásával kizárják az utóbbi eljárás visszaélésszerű használatát.

Az államtitkár felidézte: a 2012-ben bevezetett jogintézmény célja az volt, hogy gyorsan lehessen kivezetni a cégnyilvántartásból és a gazdaságból a jogszabályokkal ellentétesen működő társaságokat, de azóta látszik, hogy sokan nem tesznek lépést cégük felszámolására, úgy gondolják, hogy az állam megteszi ezt helyettük.

Völner Pál a módosítás elemei közül kiemelte, hogy az erősíti a szankciókat, egységesen, egy helyen jeleníti meg a törvénysértő működésben való közreműködés vizsgálatát.

Kitért arra is: a változással a kényszertörlés illetékköteles eljárássá válik, a jövőben pedig az első kilencven napban a cég kérelmezheti a törlési eljárás megszüntetését.


Fidesz: a kényszertörlések tavaly május 29-től leálltak


Bajkai István (Fidesz) azt mondta, hogy a törvényjavaslat a kényszertörlési eljárásokat alapjaiban változtatja meg az elmúlt évek tapasztalatai alapján.

A kényszertörlések tavaly május 29-től leálltak - hívta fel a figyelmet. A cégek gyakran azért élnek a kényszertörlés eszközével, mert az a legkényelmesebb, legegyszerűbb és legolcsóbb alternatíva a számukra - emelte ki, kitérve arra is, hogy a javaslat tételes illetéket vezet be az eljárás lefolytatására.

Az indítvány a kényszertörlés végelszámolással és felszámolással való viszonyát is átalakítja. A hitelezők nem járnak rosszabbul, mint ahogy a végelszámolás során jártak volna - hangsúlyozta a Fidesz vezérszónoka.

Jelezte, a kisértékű eljárások maradnak a kényszertörlési ügyszakban, a nagyobb értékkel bíró cégeket felszámolással vezetik ki.