OGY - Krónika 11. rész (bizottsági jelentések)

Belföld, 2021.06.07

A parlament a 2022-es költségvetési javaslathoz benyújtott bizottsági jelentéssel és az összegző módosító javaslat tárgyalásával folytatta munkáját.



Képviselői felszólalások


Bősz Anett (DK) arról beszélt, hogy az őszi ülésszakban kellett volna lefolytatni a 2022-es év költségvetésének vitáját. Egyrészt, mert a világjárvány veszélye még nem múlt el, másrészt, mert számos adat, például az előző évi zárszámadás adatai is hiányoznak még a költségvetés elkészítéséhez.

Meglátása szerint a kormány 2010 óta különbséget tesz magyar és magyar, régió és régió, település és település között. A 2022-es költségvetés is a "társadalmi szakadékok bebetonozását" szolgálja. A társadalmi különbségtétel mindenhol jelen van, így az oktatásban és az egészségügyben is - mondta.

Megjegyezte, hogy az ellenzék nem szociálpolitikát kér számon a kormányon, hanem társadalompolitikát. Vagyis, a költségvetésnek nem a leszakadt rétegek megsegítéséről kellene szólnia, hanem az egyes rétegek leszakadását kellene megakadályoznia.

Az igazságtalan támogatásokra példaként említette, hogy míg a középosztályt és a felső középosztályt rendkívüli módon támogatják a kormány családpolitikai intézkedései, addig a leszakadó társadalmi csoportok "jóval szerényebb módon tudnak élni" az otthonteremtési, illetve a gyermekek születése után járó támogatásokkal.

Kifogásolta továbbá, hogy a járványügyi megszorítások után a fideszes önkormányzatok több, illetve jellemzően szabadabban felhasználható kompenzációs támogatást kaptak.

Keresztes László Lóránt (LMP) választási költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsét. Szerinte ahhoz, hogy megalapozott legyen a dokumentum, megfelelő helyzetértékelésre lett volna szükség a világjárvány által generált válság miatt.

Sérelmezte, hogy a kormányoldal az ellenzék egyetlen módosító javaslatát sem találta megalapozottnak a több mint ezerből. Infrastrukturális fejlesztéseket és a vidéki, leszakadó térségek felzárkóztatását szorgalmazta.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) elmondta: az ellenzék támogatja a nemzetiségi bizottságban megfogalmazott módosításokat.

Hajdu László (DK) a nemzeti éghajlatváltozási stratégiát érintő költségvetési támogatások helyére kérdezett rá, hozzátéve: a biodiverzitás fejezetét sem találja. Felvetette: talán ezek a tételek nem is szerepelnek a büdzsében.

A talajvédelem, a mező- és erdőgazdálkodás fejezetei hol vannak? - sorolta kérdéseit.

Hiányolta a többi között a zajvédelmi beruházások támogatását is. Szerinte a települések élhetősége szempontjából semmilyen pozitívumot nem hoz a jövő évi büdzsé.



Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az elhangzottakra úgy válaszolt: a büdzsé nemcsak makrogazdasági szinten hozhat kedvező számokat, hanem a mindennapokban is, minden ember számára is. Szólt a 25 év alattiak személyi jövedelemadómentességéről, a 13 havi nyugdíjról vagy az otthonteremtés támogatásáról, és kijelentette: a válság mielőbbi lezárására fókuszáló gazdaságpolitika a mindennapokban érzékelhető intézkedésekből áll össze.

A javaslat az államadósság csökkentését is szolgálja - mondta, megjegyezte ugyanakkor: az államadósság növekedése nem írható a kormány számlájára.

Cáfolta, hogy a valaha volt legnagyobb adósság keletkezett volna, azt ugyanis GDP-arányosan nézik, ez a mutató pedig 2010-ben magasabb volt.

Mindenkinek az az érdeke, hogy az ország a beruházásokra fókuszáljon - válaszolta arra az ellenzéki vádra, hogy csak betonba öntené a pénzt a kormány. Leszögezte: az útfelújítás hosszú távú beruházás.

A kormány gazdaságpolitikája a munkára, a családok támogatására és a beruházásokra fókuszál, ez pedig az elmúlt években sikeres volt - hangsúlyozta, hozzátéve: az ellenzék összes módosításának elfogadása radikális államadósság-emelkedést eredményezne.

Az ellenzék ugyanis jelentősen túlkölti a rendelkezésre álló kereteket, egy-egy frakció, például a DK pedig úgy csoportosítana át, hogy az még az államháztartási törvénynek sem felel meg - mondta.

A 2002-es vagy a 2006-os költségvetések voltak a választási büdzsék, azok ugyanis jelentős hiányt okoztak - jelentette ki az ellenzék vádjaira.

A Költségvetési Tanács szerint az alaptörvényben lefektetett adósságráta-csökkenés reális - válaszolta egy másik felvetésre. Szerinte remélhető, hogy jövőre növekedhetnek a bevételek, mert az ideit is óvatosan tervezték.

A tagállamok túlnyomó többsége nem kér az uniós hitelből - ismertette, válaszul arra, hogy ezt a keretet Magyarország sem használja fel jövőre.

Magyarország összes régiója előrelépett az uniós régiós rangsorban - mondta -, csökkent a létminimum alatt élők száma és nőtt a foglalkoztatottaké.

Egyetértett a válságálló, patrióta gazdaságpolitika szükségességével. Megjegyezte ugyanakkor, 2008-ban volt a jelenlegihez hasonló válság a világban, most azonban annál sokkal inkább válságállóbb a magyar gazdaság.

Számos intézkedés preferálja a vidéki, családi gazdaságokat, és vidéki újfelújításokra is jelentős támogatások állnak rendelkezésre jövőre, a környezetvédelmi kiadások pedig mintegy 50 milliárd forinttal emelkednek az ideihez képest - közölte Banai Péter Benő.

Szerinte a javaslat mind a családok, mind a munkából élők számára lehetőségeket nyit úgy, hogy közben csökken az adósságráta, az államháztartás pedig stabil marad.

A költségvetés végrehajtható és tartható lesz - zárta szavait.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!