Határregisztrációs és utasinformációs rendszerek


Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításának bizottsági jelentéseit vitatta meg a Ház.

Vécsey László, a Törvényalkotási bizottság fideszes tagja beszámolt arról, hogy az előterjesztésről vita nélkül, egyhangúlag határozott a bizottság.

Kontrát Károly, a belügyminisztérium államtitkára rámutatott, hogy a magyar szabályozás az elfogadás esetén teljes mértékben megfelel majd az uniós előírásoknak és növelni fogja a magyarok biztonságát.



2018-as zárszámadás


Szűcs Lajos (Fidesz) a tavalyi év zárszámadása bizottsági jelentésének vitájában a költségvetési bizottság többségi előadójaként elmondta: a javaslat megfelel a házszabálynak, és az alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, valamint az uniós elvárásoknak is.

Tavaly 5,1 százalékkal bővült a GDP, amely meghaladta az előre jelzetteket. 17,1 százalékkal nőttek a beruházások, a foglalkoztatottak száma pedig 1,1 százalékkal tovább bővült - sorolta -, az infláció nem érte el a tervezett 3 százalékot.

A bruttó államadósság 70,2 százalékra mérséklődött. Továbbra is cél a csökkentés, és a lakossági állampapír-állomány növelése. A költségvetés bevételei magasabbak voltak az előirányzottnál - mutatott rá.

Kijelentette: a 2018-as büdzsé elősegítette a családok boldogulását, többeknek volt munkája és a bérek is nőttek, miközben a költségvetés stabilitása sem volt veszélyben.

Varju László (DK) a bizottságok kisebbségi véleményét ismertetve kijelentette: a javaslat nem felel meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.

Bírálta a tervező munkát, mivel 1280 milliárdos volt a többletbevétel. Mindez szerinte több lehetőséget biztosított volna, nagyobb lehetett volna például a nyugdíjemelés, de államadósság-csökkentésre is fordíthatták volna. Kifogásolta azt is, hogy az összeg elköltésének felügyeletét kivonták az Országgyűlés hatásköréből.

Szerinte nagy állami rendszerek tengődnek a működésképtelenség szélén, a társadalmi szakadék nő. Sérelmezte, hogy a tervezettnél is kevesebbet költöttek bölcsődékre, de azt is, hogy a nyugdíjminimum tavaly sem változott.

Hohn Krisztina (LMP) az elszalasztott lehetőségek és a jövő iránti adósságok növelésének nevezte a tavalyi büdzsét. Bírálta az egészségügy alulfinanszírozását, de a kormány mostohagyerekeként említette a környezetvédelmet, valamint a szociális és nyugdíjellátást is.

A független Bősz Anett szerint válságágazat az oktatás, az egészségügy és a szociális szektor.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő elmondta: a támogatásból biztosított volt a nemzetiségi intézmények működése.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) bírálta, hogy lakhatási támogatásra több tízmilliárd forinttal kevesebbet költöttek, mint tervezték azt a büdzsében.

Mesterházy Attila (MSZP) úgy ítélte meg: a tavalyi költségvetés nem az emberek által kívánt prioritásokat tükrözi. Szerinte egészségügyre, oktatásra és a szociális szektorra kellett volna többet költeni.

Hajdu László (DK) a tervezést bírálta, azt, hogy a jövő évi költségvetést hamarabb fogadták el, mint a tavalyi zárszámadást.

Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a tavalyi büdzsé nem költött eleget a "jövőre", például a környezetvédelemre vagy az oktatásra.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vitára úgy reagált: az államadósság a tervezettnél nagyobb arányban csökkent, a GDP a tervezettnél nagyobb arányban növekedett. Összességében a célok teljesültek, számos esetben még kedvezőbben is alakultak - szögezte le.

Tévesnek nevezte azokat az állításokat, amelyek egy-egy terület alulfinanszírozottságáról szólnak - folytatta -, növekedés volt az oktatásban és az egészségügyben is. Sorolta az adócsökkentéseket.

A többlet nem az adóbevételekhez kapcsolódik, hanem az államháztartáson belüli pénzmozgáshoz - ismertette.

A családtámogatások szerinte hozzájárultak a termékenységi ráta növekedéséhez. Az önkormányzatokat stabil gazdálkodás jellemezte - hangsúlyozta.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.