TV műsor

OGY - Krónika 11. rész (bizottsági jelentések vitája)

Belföld, 2019.11.18

Bizottsági jelentések vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn.



Határregisztrációs és utasinformációs rendszerek


Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításának bizottsági jelentéseit vitatta meg a Ház.

Vécsey László, a Törvényalkotási bizottság fideszes tagja beszámolt arról, hogy az előterjesztésről vita nélkül, egyhangúlag határozott a bizottság.

Kontrát Károly, a belügyminisztérium államtitkára rámutatott, hogy a magyar szabályozás az elfogadás esetén teljes mértékben megfelel majd az uniós előírásoknak és növelni fogja a magyarok biztonságát.



2018-as zárszámadás


Szűcs Lajos (Fidesz) a tavalyi év zárszámadása bizottsági jelentésének vitájában a költségvetési bizottság többségi előadójaként elmondta: a javaslat megfelel a házszabálynak, és az alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, valamint az uniós elvárásoknak is.

Tavaly 5,1 százalékkal bővült a GDP, amely meghaladta az előre jelzetteket. 17,1 százalékkal nőttek a beruházások, a foglalkoztatottak száma pedig 1,1 százalékkal tovább bővült - sorolta -, az infláció nem érte el a tervezett 3 százalékot.

A bruttó államadósság 70,2 százalékra mérséklődött. Továbbra is cél a csökkentés, és a lakossági állampapír-állomány növelése. A költségvetés bevételei magasabbak voltak az előirányzottnál - mutatott rá.

Kijelentette: a 2018-as büdzsé elősegítette a családok boldogulását, többeknek volt munkája és a bérek is nőttek, miközben a költségvetés stabilitása sem volt veszélyben.

Varju László (DK) a bizottságok kisebbségi véleményét ismertetve kijelentette: a javaslat nem felel meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.

Bírálta a tervező munkát, mivel 1280 milliárdos volt a többletbevétel. Mindez szerinte több lehetőséget biztosított volna, nagyobb lehetett volna például a nyugdíjemelés, de államadósság-csökkentésre is fordíthatták volna. Kifogásolta azt is, hogy az összeg elköltésének felügyeletét kivonták az Országgyűlés hatásköréből.

Szerinte nagy állami rendszerek tengődnek a működésképtelenség szélén, a társadalmi szakadék nő. Sérelmezte, hogy a tervezettnél is kevesebbet költöttek bölcsődékre, de azt is, hogy a nyugdíjminimum tavaly sem változott.

Hohn Krisztina (LMP) az elszalasztott lehetőségek és a jövő iránti adósságok növelésének nevezte a tavalyi büdzsét. Bírálta az egészségügy alulfinanszírozását, de a kormány mostohagyerekeként említette a környezetvédelmet, valamint a szociális és nyugdíjellátást is.

A független Bősz Anett szerint válságágazat az oktatás, az egészségügy és a szociális szektor.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő elmondta: a támogatásból biztosított volt a nemzetiségi intézmények működése.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) bírálta, hogy lakhatási támogatásra több tízmilliárd forinttal kevesebbet költöttek, mint tervezték azt a büdzsében.

Mesterházy Attila (MSZP) úgy ítélte meg: a tavalyi költségvetés nem az emberek által kívánt prioritásokat tükrözi. Szerinte egészségügyre, oktatásra és a szociális szektorra kellett volna többet költeni.

Hajdu László (DK) a tervezést bírálta, azt, hogy a jövő évi költségvetést hamarabb fogadták el, mint a tavalyi zárszámadást.

Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a tavalyi büdzsé nem költött eleget a "jövőre", például a környezetvédelemre vagy az oktatásra.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vitára úgy reagált: az államadósság a tervezettnél nagyobb arányban csökkent, a GDP a tervezettnél nagyobb arányban növekedett. Összességében a célok teljesültek, számos esetben még kedvezőbben is alakultak - szögezte le.

Tévesnek nevezte azokat az állításokat, amelyek egy-egy terület alulfinanszírozottságáról szólnak - folytatta -, növekedés volt az oktatásban és az egészségügyben is. Sorolta az adócsökkentéseket.

A többlet nem az adóbevételekhez kapcsolódik, hanem az államháztartáson belüli pénzmozgáshoz - ismertette.

A családtámogatások szerinte hozzájárultak a termékenységi ráta növekedéséhez. Az önkormányzatokat stabil gazdálkodás jellemezte - hangsúlyozta.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!